Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
XIV. A sebek kezelése Lister előtt
76 a rothadást. Szóval, a levegőnek mindig fontos szerepet juttattak a rothadás magyarázásában. Természetes, hogy a rothadásra és erjedésre megállapított elméleteket átvitték a sebkezelésre, miután a genyképződést erjedési folyamatnak tekintették, az akkor gyakori üszkösödés és a rothadás közti hasonlóság pedig szembeszökő volt. Foglalkozni kezdtek a zavartalan sebgyógyulás feltételeivel. Már a legelső törekvések a levegő távoltartására irányultak, igy keletkeztek az elzáró (occlusiv) kötések, melyek czélja volt a levegőtől teljesen elzárni a sebet. A legnagyobb és legveszélyesebb sebészi beavatkozás akkor a végtagok csonkítása volt, ezeken lehetett legjobban bemutatni valamely kötés tökéletességét. Ezekre ajánlott már Vacca (1765) olyan elzáró kötést, mely teljesen megakadályozza a levegőnek a sebhez való jutását s melyet úgy alkalmazott, hogy a csonkot- tépéssel és olajos vászonnal befödte, erre bőrtokot helyezett s az egészet üvegharanggal borította be. (Fischer »Handbuch der allgemeinen Verbandlehre« 2-ik kiadás 1884 Enke Stuttgart, 183 old. és Puky »A sebek kezelése« 2-ik kiadás 1885. Budapest Eggenberger, 28 old.) Ezt a módszert nem nagyon alkalmazták. Hasonló volt Guerin Jules-é (1866), ki a végtagcsonkot kaucsuktömlőbe zárta s szivattyúval kiszivattyúzta a levegőt; tehát Vacca módosított légelzáró kötése (Puky id. könyve 29 old.). Guerin A. 1870-ben gyapot zárókötést kezdett alkalmazni. A kötés czélja az volt, hogy a levegő mintegy megszűrve jusson a sebhez s a bomlást okozó ártalmak a vattában visszatartassanak ; azonkívül kedvező hatást várt a sebre a kötés ruganyos nyomásától saz általa fenntartott egyenletes melegtől. Alkalmazása úgy történt, hogy a sebet vízzel kimosta s vastag gyapotréteggel befödte, melyet pólyával odaerősített. A gyapotréteg vastagsága 10 cm. és több is volt s nemcsak a sebet, hanem a környék jó részét is befödte. A gyapotot a pólyával oly egyenletesen és feszesen oda kellett erősíteni, hogyha ráütöttek a kész kötésre, szinte kongott.
