Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
XIV. A sebek kezelése Lister előtt
74 sebeket, a csontokban szálkás töréseket okoztak, melyek rosz- szul gyógyultak volna még akkor is, ha békében hagyták volna. Az akkori sebkezelés azonban igen activ volt: ujjal vizsgálták a sebet, mert iparkodtak a golyót eltávolitani; az amúgy is zúzott s a gyógyulásra kedvezőtlen viszonyokkal biró sebet tehát sokszor fertőzték is; nagyon könnyen előállott igy a felfogás, hogy a felette kedvezőtlen gyógyulási hajlam oka a sebben van s ezt a véleményt azzal fejezték ki, hogy a lőtt seb mérgezve van. Ezen felfogás megalapítója (Haeser »Lehrbuch der Geschichte der Medicin« zweite völlig umgearbeitete Auflage Jena 1868) Vigo János (1460—1520) olasz seborvos. Volt azonban egy korlársa, Maggi Bertalan (1477—1552) bolognai tanár és tábori orvos, ki épen ellenkezőleg azt állította, hogy a lőtt seb sem nem égetett, sem nem mérgezett seb s csak igen egyszerű gyógyító eljárásra szorul. Az activebb irányzat győzött s jobban elterjedt. Brunschwig német sebész, ki 1430- ban született s 1500 körül irta könyvét, a lőtt sebek kezelésére nézve azt javasolja, hogy a golyó eltávolítása után a mérges lőpor úgy távolittassék el, hogy a lő csatorna geny- szalagnak (setaceum) ide-oda húzása által kidörzsöltessék; azután egy szalonnaéket kell beleszoritani s bevárni a genye- dést. Gersdorff János német tábori sebész (1520 körül) a golyó eltávolítása után, az esetleges fájdalmak miatt forró olajat önt a sebbe. (Haeser id. müve I k. 496 és 497 old.) Ezen leírásból ismét kitűnik, hogy az orvosoknak mindig erős volt a hajlamuk a sokattevésre. A szülészeti antisepsis történetének leírásánál láttuk, hogy fölösleges módon vizsgálták a terheseket, szülőnőket és gyermekágyasokat, ily módon sokat fertőztek s akkor kutatták, honnan jön a sok megbetegedés? Ilyen fölösleges sokattevéssel kezelték a sebeket s nem értették, miért nem gyógyulnak a gondos kezelés mellett? Voltak, akik ellenezték ezen túlságos activitást. Haeser (499 old.) Würtz Felix-et említi mint ilyen higgadt sebészt (meghalt 1576), ki a sebek fölösleges sondálása s különösen
