Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
XII. A szülészeti antisepsis mai módszerei és eredményei (Összefoglalás)
67 idejében volt. A hosszú megfigyelés a részletek gondosabb megállapitására vezetett, de a lényeg megmaradt: tiszta kézzel vizsgálni. Vájjon chlorvizet használunk-e vagy cárból- vagy sublimátoldatot, az a lényegen nem változtat. Ami újat a mi időnk hozott, t. i. a belső vizsgálatok lehető korlátozását, esetleg a szülésnek teljesen belső vizsgálat nélkül való vezetését, az a kéz fertőztelenitési módjai megbízhatatlanságának természetes folyománya volt. Ha a vizsgáló kéz szennyes volta okozza a fertőzést s a tisztítása (fertőztelenitése) megóvja az asszonyt, akkor még jobban meg van óva, ha nem is vizsgálják; ez közelfekvő következtetés volt. A szülészeti antisepsis legüdvösebb hatása a szülőintézetekben mutatkozott. A pusztítás, melyet ezekben a gyermekágyi láz okozott, felszínre vetette azt az eszmét, nem kellene-e a szülőintézeteket egészen beszüntetni (Michaelis levele Semmelweis könyvében 287 old.) vagy csak igen kis intézeteket épiteni? Még 1875-ben is tárgyalták a nagy szülőintézetek beszüntetésének szükségét a brüsseli nemzetközi congressuson (Schultze, »Unser Hebammenwesen und das Kindbettfieber« Samml. klin. Vorträge, 247 sz. 2 old. 1884). Megdöbbentő is milyen halálozási számokkal dolgoztak. A munka folyamán már emlitve volt 20—30%-os halálozás. Képzeljük el az olyan viszonyokat, amilyeneket Kiwisch irt le, mikor a szülőnők negyedrésze vagy a bécsi szülőintézetet, hol egy hónapban (1842 decz.) 31% halt meg, 239 közül 75, tehát majdnem harmadrésze a szülőnőknek. Az ilyen pusztitó halálozások intézetekben megszűntek. Innen-onnan még jött közlés az 1870-es években, hogy járvány volt (az Orvosi Hetilap 1872 évfolyamának 26-ik számában Liebmann közli a Rókus kórház 1871 évi kimutatását : 254 nő közül meghalt 9 (3,54%); a 448 old. ezt írja: »E járvány megszüntetése után stb.«), de azok mind gyérebbek lettek. Mann a szegedi bábaiskolában 1884—94 5*
