Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
IX. Semmelweis és kortársai
57 a. A állásban, 1857-ben megjelent tankönyvében a 921-ik oldalon tárgyalja a «Hypothese der cadaverösen Infection»-t; elmondja, hogy teljesen elvetették, de azért 4 oldalt szentel a tárgyalásának s bár nem hisz benne, azt mondja, hogy «a legnagyobb vakmerőségnek tartanánk, olyan kézzel, melyen leggondosabb tisztogatás után még hullaszag érezhető, terhest, szülőnőt vagy gyermekágyast vizsgálni vagy operálni.» Ez az iró munkája végén közli az írók neveit, kikre hivatkozás történik munkájában s ezek közt nincs Semmelweis, pedig .944 nevet említ! Hogy a Larousse-féle nagy fran- czia Encyclopaediában vagy a Mayer-féle 1890-ben kiadott Conversations Lexiconban nincs benn a neve, az hiba; de a Leyden-Klemperer-féle «Die deutsche Klinik _ini 19-ten J ahrhundert» bevezető czikkében Leyden a 19. század vívmányait tárgyalva, mindent és mindenkit említ, csak épen Semmelweist nem. Ez kétségtelenné teszi, hogy még ma sem szolgáltattak neki igazságot s hogy a tudomány haladása körül szerzett érdemeinek általános elismerése még mindig késik! ■» Az ilyen utólagos igazságszolgáltatás épen a leginkább érdekelt félre nézve már hiábavaló! Vezekelés az, mely által az utódok tisztulnak, sajnos, azok sem mindig. Nem érte meg, mint lettek legkonokabb ellenfelei tana legbuzgóbb apostolaivá. Az ígéret földjét látta, de be nem juthatott. Félt attól, hogy eszméi diadalát nem fogja látni, de el volt rá készülve. Nagy munkáját, melyre oly jól illenek Carlyle szavai, melyeket Dante «Divina Comediájáról« mond: «könyvét szíve vérével irta meg. Ez a könyv az ő története. Amint befejezte, meghalt; megtört a szive, mint mondták»; ezt a nagy munkáját e szavakkal fejezte be: «Ha jelenlegi meggyőződésemmel visszatekintek a múltba, a bánatot, mely elfog, csak azon boldog jövőre vetett tekintettel tudom elűzni, amikor az egész világon a szülőintézetekben s azokon kívül csak autoinfectio esetei fognak előfordulni. Ha azonban nem jutna részemül, hogy azt a boldog