Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
VII. Semmelweisnek "Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers" czimű munkájának ismertetése
19 tatiójának czime: »de vita plantarum« volt. 1846 nov. 26-án szülésztudori s ugyanazon év és hónap 30-án sebészludori oklevelet nyert. Már 1844 jul. 1-én a bécsi első szülészeti koródára tanársegédnek jelentkezett. Az állásra 1846 február 27-én ideiglenesen okt. 20-ig s 1847 márcz. 20-án véglegesen 2 évre kineveztetett. Ezek az életrajzi adatok Fleischernek emlékbeszédéből vannak véve, melyet 1872 nov. 2-án a budapesti kir. orvosegyesületben tartott. Életének további folyását, felfedezésének történetét »Die Aetiologie stb.« czimű munkájában maga mondja el igen egyszerű, de egyben igen tanulságos, vonzó módon. Y1I. Semmelweisnak „Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers“ czimű munkájának ismertetése. A munka két részből áll: Az első rész 272 oldalon a gyermekágyi láz oktanát s az ellene való védekezést tárgyalja, ez az ő nagy felfedezésének története; a második rész pole- micuss276 oldalon (273—539) azokkal foglalkozik, kik tanát támogatták, de sokkal behatóbban és részletesebben azokkal, akik támadták. A könyv abból az észleletből indul ki, bogy a bécsi közkórház I-ső szülészeti osztályán, melyben kizárólag orvosok taníttattak, 1841-től 1846 ig az átlagos halálozás a gyermekágyasok közt' 9-92% volt, mig ugyanazon időben a II-ik szülészeti oszályon, melyen kizárólag bábák tanultak, csak 3,38°/0- Hozzáveendő, hogy az I-ső osztályon a halálozási százalék még nagyobb lett volna; ugyanis a beteg gyermekágyasokat sokszor áthelyezték más osztályokra s ha ott meghaltak, természetesen nem szerepeltek az I-ső szülészeti osztály kimutatásaiban; a Il-ik osztályról azonban ritkán helyeztek át beteget. El is tekintve ezen körülménytől, a két osztály halálozása közti különbség igen nagy s nem ma2*
