Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
XIX. Az antisepsis átalakulása
106 licyl), a sebet vele mosták s kötőszert készítettek vele (thymol-, salicyl-, jodoform-, sublimat gaze és gyapot). A kötés módján sem változtattak. Ma már mosolygunk, ha visszaemlékezünk arra, hogy hasmetszés után a bevarrt sebre ráraktuk a silk protective csikókat; a veszendő carbolos mullt; erre jött a 8 rétegű mull a mackintosh-sal. A hasra helyezendő felületét a 8 rétegűnek megpermeteztettük a sprayvel, ezt nem mulasztottuk el soha. Ez a kezelésmód igen költséges is volt s a sok változtatásban nem kis része annak a körülménynek is volt, hogy iparkodtak a kötéseket olcsóbbakká tenni. A nézetek csak lassan tisztultak; csak lassankint látták meg a sok részlettől a lényeget. Legelőször elhagyták a sprayt. Némelyek még egy ideig tiszta vízzel járatták, ismét mások 1—2 órán át a műtét előtt működtették, nem a műtét alatt. Láttuk milyen elégedetlen volt Billroth a carbolsprayvel, ellenben a thymolspraytől el volt ragadtatva. Csakhamar elhagyta azt is. így változott a felfogás a kötőszerre nézve is. Észrevették, hogy nem az a lényeges, mivel van a kötőszer impregnálva. Érdekes erre nézve Billroth állásfoglalása. Fentebb láttuk, mennyire el volt ragadtatva a thymolos kötőszerektől. Ezekről áttért olyanra, mely csak paraffinnal s czetvelővel volt impregnálva, antisepticum nélkül. Ezzel is nagyon meg volt elégedve. így jutottak lassankint a helyes felfogásra: nem az antisepticum a lényeg, hanem a sebészi tisztaság. Mig ez a felfogás általánossá vált, minden sebésznek meg volt a maga antisepticuma és antisepticus módszere, melylyel mindaddig meg volt elégedve, mig bajok nem jelentkeztek. Akkor tökéletesítette vagy áttért más módszerre, melyek mindegyikében az antisepticum volt a leglényegesebb.
