Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
XVIII. Lister módszerének terjedése
98 sebész. Ha nem is vette át az egész módszert, átvett részleteket, de a legtöbb úgy járt, mint Billroth Írja magáról: sok csalódáson át jutott az igazsághoz. Lister ismételten kiemelte, hogy az ő módszerét leírásból jól megtanulni nem lehet. 1871 augusztus havában Plymouth-ban a British Medical Associaton 39 évi közgyűlésén előadást tartott módszeréről (Thamhayn id. műve 174 old.; Brit. Med. Journal 1871 aug. 26.) s itt újra elmondja azt a tapasztalatát, hogy az ő tanítványainak vagy azon orvosoknak, kik a módszert nála tanulmányozták, épen olyan jó eredményeik vannak, mint neki magának, mig mások ezeket nem érik el. Jól érezte, hogy a leírásból mindenki azt jegyzi meg s azt csinálja, ami a figyelmét legjobban megragadja; mig aki látta, az tökéletesen utánozza a mestert. Ezt a mondását, hogy csak látásból lehet megtanulni módszerét, nem egyszer szemére vetették s szerettek rajta gúnyolódni, hogy a módszer olyan bonyolódott, hogy csak a mestertől lehet megtanulni. Pedig mégis úgy volt, mert voltak módszerének részletei, melyeket könnyen mellékeseknek lehetett tartani s melyeket akkor nem is tudtak kellőleg méltányolni, ü pl. említi, hogy valamely edénynek kikészítését lekötés czéljából mindig csípőkkel végzi, nem ujjával. Ez mód felett lényeges volt; mert az akkori cliirurgusok mosdatlan kezeikkel igen könnyen fertőztek, mig a carbololdatba mártott csípő sokkal veszélytelenebb lehetett, mint az ujj. De ki vette ezt észre vagy nem mosolyogtak-e rajta, mint nevetséges fontoskodáson? Ma persze elv, hogy nem szabad kézzel megfogni, mit műszerrel lehet, ma ezt méltányoljuk és értjük. Vagy egy másik adat. Csupán Schultze-nél (kit ismételten említettem munkámban s ki részletesen ismerteti a Lister-féle sebkezelési módszert Listernél szerzett tapasztalatai alapján) van megemlítve, hogy »Lister a sebgyógyulás legfontosabb követelményének azt tartja, hogy a seb magára hagyassák (to be lei alone») (19 old.). Ez olyan részlet, melyet a figyel-