Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)
I. Fejezet. A nemi élet törvényes vonatkozásai - II. A nemi ösztön törvénybe ütköző kielégítése
65 Ezen gyakorlat alapját a női nemi becsület és szemérem védelmének helyes fölfogása képezi; az erőszakos nemi közösülés bűntettének a súlya »nemcsak a nemi ösztön jogellenes kielégítésében, hanem a női szemérem és becsület durva megsértésében, a személyes szabadságnak tettleges bántalmazással s az emberi méltóság lealacsonyításával járó, erőszakos megtámadásában áll« mondja Pauler. (Büntetőjogtan 384. §.) Külön megítélés alá esnek azok az esetek, a melyekben a közösülés tárgyát zsenge korú gyermekek képezik, kiknél a penetratio mint a közösülés büntetőjogi kritériuma a nemi szervek szűk, fejletlen voltánál fogva nem alkalmazható s általában csak a nemi részek szétszakadása mellett jöhet létre. Ebből az okból az ausztriai büntetőtörvény gyermekekre nézve a közösülést illetőleg olyan kifejezéssel él (unternommener Beischlaf), melyet a gyakorlat mint a közösülés kísérletét magyaráz, a német birodalmi büntetőtörvény pedig ilyen esetekre nem a közösülés, hanem a fajtalan cselekmények kifejezését alkalmazza. Az angol büntető gyakorlat nem tesz különbséget a penetratio mélysége között és erőszakos nemi közösülést vesz föl, történjék bár a penetratio csak a vulvába, vagy a hüvelybe. Nálunk a penetratio vulvalis ilyen eseteiben a nemi részeknek a lehetőség szerint való egyesítése és az esetleg kimutatható ejaculatio seminis daczára a cselekmény az erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérlete gyanánt birál- tatik el, így a legfőbb itélőszék 1881. évi 349. sz. a. hozott ítéletével, kimondván, hogy ámbár bebizonyúlt, miszerint a vádlott »nemző részét a .................leánygyermek nemző részével egyesító«, d e minthogy az orvosi vélemény szerint »oly jelenségek mutatkoztak a leánygyermeken, melyek ennek teste fejletlenségénél fogva a merénylet teljes véghezvitelét lehetetlenné tették : ez okból vádlott az erőszakos nemi közösülés kísérletében volt bűnösnek kimondandó.« (Bűnt. Jog T. II. k. 257. 1.) Egy hasonló eset a legfőbb itélöszóknek egy későbbi keletű 1881. évi 9184. sz. a. hozott ítéletével az erőszakos nemi közösülés bevégzett bűntettének minősítetett. (Illés. Bűnt. Jog T. IV. kötet 151. 1.) scilicet prohibendo ostenderet tale quid fieri posse« ; a gyakorlat szerint azonban a bestialitás nálunk is tüzhalállal, a természetelleni fajtalanság egyéb esetei pedig pallóssal és a holttest megégetésével voltak megbünte- tendők. (Illés : A magyar bűnt. törv. magyarázata. II. köt. 1. fűz. 203. 1.) BELKY : TÖRVÉNYSZÉKI ORVOSTAN. 5
