Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)
I. Fejezet. A nemi élet törvényes vonatkozásai - II. A nemi ösztön törvénybe ütköző kielégítése
64 végre olyan cselekmény, mely a nemi ösztön kielégítésére volt irányítva, 2. ezen cselekmény az orvos megítélése alá tartozó olyan körülmények között hajtatott-e végre, a melyek a nemi ösztön kielégítését törvényellenessé minősítik, 3. a cselekmény az azt elszenvedőre nézve milyen következményeket vont maga után. A mi mindenek előtt a nemi ösztön törvénybeütköző kielégítésére irányított cselekményt illeti, ez a büntetőtörvénykönyv szerint állhat 1. közösülésből, 2. fajtalanságból, 3. természetelleni fajtalanságból. Az alábbiakban ennélfogva fejtegetésünk tárgyát első sorban a közösülés, fajtalanság és természetelleni fajtalanság fogalma és bizonyításának jelei képezendik. A közösülés büntetőjogi tényálladéka. Élettani szempontból a teljesen végrehajtott közösülés aktusa két részből áll, az egyik az immissio penis, a másik az ejaculatio seminis. Büntetőjogi szempontból az európai nemzetek legtöbbjénél és nálunk is uralkodó igazságszolgáltatási gyakorlat szerint a nemi közösülés tényálladékának az ejaculatio seminis nem képezi szükséges alkotórészét, sőt Angliában a törvény (Victoria 24. és 2ó. t.-cz.) határozottan intézkedik az iránt, hogy a penetratio bebizonyítása az erőszakos nemi közösülés tónyálladékát magában véve is megadja.*) *) Régibb hazai törvényeink leginkább a kánoni jog befolyása alatt keletkezvén, a nemi közösülésnek a függőségi viszony fölhasználásával, a családi állás megsértésével, erőszakkal stb. való elkövetésére igen szigorú rendelkezéseket foglalnak magukban. így pl. sz. István, sz. László és Kálmán törvényei a közösülést szolgálóval (fornicatio cum ancilla) akár szabad ember,, akár más szolgája részéről szigorú fenyíték alá vették; egyéb törvényeink szerint pedig a liázasságtörő nő egyházi fenyíték alá vétetett, egymáshoz hajtott fákhoz köttetett vagy lovak által szétszakgattatott; Yerbőczy óta pedig ugyanezen esetben a büntetés fej vesztés és a nő hitbérének elvesztése volt; a kettős házasság és az erőszakos nemi közösülés szintén halállal voltak büntetendők ; a vérfertőztetés hűtlenségnek tekintetett s föl és lemenő^ úgyszintén első- és másodízű rokonoknál halállal, harmadízű rokonoknál három, negyedízü rokonoknál két évi börtönnel büntettetett, s a halálbüntetés még a jelen században is, 1821 és 1837-ben, a kir. Kúria által kimondatott. A természetelleni fajtalanságról hazai törvényeink nem intézkedtek, mivel Bodó szerint: »Gens hungara virtutis semper honestatisque et castitatis studiosa, verecundia ducta, nec peculiarem legem eatenus sanxit, nec
