Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)
I. Fejezet. A nemi élet törvényes vonatkozásai - I. A nemi tehetetlenség
50 vezeték, a mely — ka az embryo nősténynyé lesz — a petevezetékké, méhké és küvelylyé alakul át. A fejlődés harmadik havában a nemi mirigyek közömbös állapotukból az egyik vagy a másik nembe mennek át a következő módon. Ha az embryóból leány lesz, a csirahám egyes sejtjei megnagyobbodnak A. Vázlatos rajz a magasabb rangú (amnionos) gerinczes állatok embryóinak nemzöszerveiröl azon időből, midőn a nemzőmirigy még közömbös állapotban van, de már mindkét nembeli nemi csatorna (leendő kürt és ondóvezető) kifejlődött. — im : nemi mirigy; ink: nemi mirigykötegek ; csh : csirahám; Wt: Wolff-féle test (ősvese); Wcs: Wolff-féle csatorna; Mv: Müller-féle vezeték ; hg : hólyag ; hr : húgyvezető ; hcs : húgy-nemi-öböl (húgycső); KI: kloaka ; ir : nemi ráncz ; iv : nemi vessző ; vb : végbél; kny : kloaka-nyilás. B. Az előbbi embryónak nemi kötege valamivel jobban kifejlett állapotban, midőn a Müller-féle vezetékek legalsó végei egymással már összeforrtak. Mvi: a Müller-féle vezetékek különálló (nem egyesült) része ; Mva : a Müller- féle vezetékeknek egymással közös tömlő képezésére egyesült része, alul a tömlő a húgy-nemi-öbölbe (hiö) nyílik; Wcs : Wolff-féle csatorna. s benőnek a nemzömirigy vázába, melynek kötegek alakjában rendeződött sejtjei (nemzőmirigykötegek) részéről sejtborítékkal vétetnek körül, s az így keletkezett petetömlőkben fekvő petékké lesznek. Ezt megelőzőleg az ősvesének jelentékeny része elsorvad, csak egyes csövei maradnak 3. ábra. A belső nemi részek fejlődése.
