Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)

Felosztás

kihallgathatja, vagy egy harmadik szakértőt hívhat meg, vagy pedig más szakértőktől kérhet véleményt. Ha az idevonatkozó esetekben a vizsgálatnál eljárt szakértők orvosok, akkor az első­fokú fölülvéleményezésre a kerületi orvos, ha pedig vegyészek, az országos vegyész hívandó föl. (»Szabályzat« 63. §.) A m. kir. igazságügyi miniszter 1880. évi 5857. sz. a. kelt körrendeletével elrendeli: 1. tekintettel arra, hogy az országos közegészségi tanács valamint az egyetemek orvosi kara is csak fölülvélemónyező tes­tületek, melyek semminemű vizsgálatok közvetlen teljesítésével nem foglalkoznak, a kir. törvényszékek első sorban a vizsgála­tokat saját szakértőik, illetve az e czélra fölállított országos műve- gyészi hivatal által eszközöltesse; 2. az orvosszakértöi vélemények azon elsöfokií fölülvizsgálását, melyet a törvényszéki gyakorlat által elfogadott ideiglenes bűnvádi eljárási szabályok 63. §-ának 2-ik bekezdése a kerületi orvosokra bíz, — mintán ily kerületi orvosi állomások nem rendszeresíttettek, — a törvényszéki orvosok által foganatosíttassa. E szerint orvosi természetű esetek további fölülvéleményezés tárgyát akkor képezhetik, ha a törvényszéki orvos az illető esetben már véleményt adott, akár mint a vizs­gálatot teljesítő, akár mint elsőfokú fölülvéleményezö szakértő. A legmagasabb fölülvéleményezö testületek hazánkban eddig az országos közegészségi tanács és a két hazai egyetem orvosi karai voltak. 1890. évi augusztus hó 15-ikétöl kezdve az igazságügyi kormányzat és törvénykezés terén fölmerült s orvosi szakismeret tárgyává, teendő összes ügyeknek véleményező elintézését az 1890. évi XI. törvényczikk az »igazságügyi orvosi tanács« hatáskörébe utalta, melynek föladata a fentebb idézett törvény 2-ik pontjában van részletezve, és életbeléptetése iránt az 1890. évi 25.926. sz. a. kelt igazságügyi miniszteri rendelet intézkedik. Az orvos ténykedése a végtárgyaláson. Az orvosok szakértői működésének befejezését a konkrét eset­ben a végtárgyaláson való megjelenés képezi, abból a czélból, hogy, erre fölhívatván, véleményüket szóval előadják, azt indo­kolják, a hozzájuk intézett kérdésekre fölvilágosítást adjanak és a véleményük ellen fölmerült ellenvetéseket megczáfolni töreked­jenek. Ha a végtárgyalásra ugyanazon orvosok hivatnak meg, a kik az illető esetben a vizsgálatnál, a lelet és vélemény szerkesz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom