Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)

IV. Fejezet. Az egészség erőszakos megzavarása és az erőszakos halál - I. Az erőművi (traumás) sérülések

258 kaját is végezte, azonban a 18-ik napon fájdalmakról panaszkodott a tarkóban és nyelési nehézségek jelentkeztek, melyek okát a torokban nem lehetett kimutatni; egy alkalommal a beteg torok­köszörülés közben gombostűfej nagyságú csontdarabot ürített ki a 33-ik napon meghalt. A törvényszéki bonczolatnál az orvosok az agyvelö alapjára leterjedö gennyedéses lágy agyvelöburoklobot találtak, mely a gerinczvelőre is folytatódott. A nyakon a 3—4-ik csigolya közötti porcz fölött egy csúcsával hátrafelé fordúlt kisebb lövet volt beágyalva. Lőtt seb által okozott hegedés sehol sem volt észlelhető. Ezen eset kapcsán végezett kísérletekből kiderült, hogy a csúcsos golyók által ejtett kicsiny bemeneti nyílások, melyek lancettaszúrásokhoz hasonlítanak, prima intentione gyó­gyulhatnak és a keletkezett hegedés bizonyos idő múlva igen nehezen, vagy mint az említett esetben, épen nem ismerhető föl (Braun). A bemeneti nyílás folytatását képező csatorna a lövés távol­ságának meghatározására, legalább annyiban, hogy az közvetetlen közelségből okoztatott-e, szintén fölhasználható, mivel ez utób­biaknál a csatorna létrehozásában a löveten kívül az explosio gázok feszítő hatása is részt vesz, a mely, mint a fentiekből tudjuk, csak az igen közelről ejtett lövéseknél szerepel, továbbá mivel a puskaporláng kormozó hatása, valamint az el nem égett puskaporszemcsék által való szennyezés a bemeneti nyíláson és különösen annak kezdetén észlelhetők. Valamely természetes test­üregbe pl. a szájba irányzott lövésnél az explosio gázok feszítő hatása magában véve, lövet nélkül is képes roncsolásokat létre­hozni, melyek súlyossága az alkalmazott puskapor mennyiségétől függ, sőt csupán puskaportöltés is okozott már behatoló és né­mely esetben halálosan végződő sérüléseket. Ebből magyarázhatók azok a kolosszális sérülések közvetetlen lövéseknél pisztolylyal vagy hosszúcsövű fegyverrel, melyek a fejet érve, annak teljes szétvetésére, a mellkason pedig a szív és tüdők szétroncsolására vezethetnek, midőn tehát a sérült szervekben tulajdonképeni csatornáról nem szólhatunk.*) *) Hofmann vízlövésekre vonatkozó kísérleteiből kitűnt, bogy a kö­zönség által a vízlövéseknek tulajdonított, a közönséges projektilekét túl­haladó romboló hatása túlzott, a mennyiben ez utóbbi, mivel közelről ejtett lövésekről van szó, legnagyobbrészt az explosio gázai által okoztatik; továbbá, hogy a vízlövés diagnosisát adott esetben legfeljebb a korommal

Next

/
Oldalképek
Tartalom