Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)
II. Fejezet. Terhesség és szülés
158 megkísérelt fentebb említett esetben a tettes két borssal behintett fokhagyma-czikket dugott a terhes no hüvelyében »föl egész a méhig« és egyet a végbélbe, utasítván a nőt, hogy azokat fél napig benhagyja; a nő azonban az égető fájdalom miatt már egy óra múlva eltávolította azokat (Hofmann). Egy férjes nőnél a magzatelhajtásnak meleg lábfürdők, erős hashajtók és erőltetett testmozgások által való megkísérlése után méhvérzés állott be, melynek daczára hosszú utat tett meg gyalog és rövid időre rá ■elvetélt; az elvetélés után nyomban súlyos gastrointestinalis tünetek támadtak; néhány nap múlva, a méhlepény maradványainak eltávolítása alkalmával, a hüvely föltűnően forrónak, fájdalmasnak látszott, és a gyanúsnak tetsző hüvelytartalom vegyi vizsgálatánál abban jelentékeny mennyiségű arsen találtatott, mely lelet az elvetélés után 19 nap múlva elhalt nő exhumált holtteste részeinek vizsgálati eredménye által is megerősíttetett (Brisken). Mivel az állítólag erömüvi utón előidézett elvetélés eseteinek megítélésénél igen fontos tudnunk azt, hogy az egyes eljárások alkalmazása után az elvetélés mennyi idő múlva szokott bekövetkezni, szükséges a művi elvetélés és koraszülós előidézésére a szülészetben használt módszerek hatását ismernünk, megjegyezvén, hogy az ide vonatkozó szülészeti tapasztalatok eredménye a büntető törvénybe ütköző erőművi elvetélések eseteire megszorítás nélkül alkalmazható, csak annyiban merülvén föl némi különbség, hogy az ilyen elvetélések caeteris paribus valamivel rövidebb idő alatt mennek végbe, mint a művi elvetélések, részint az eljárás nem elővigyázatos, sokszor durva alkalmazása, valamint a terhes nőnek a körülményeknél fogva nem mindig megfelelő magatartása miatt. A művi elvetélés és koraszülés módszerei gyakorlati szempontból több csoportra oszthatók a szerint, hogy az eljárás 1. a méh, 2. a méhnyak belfelületének, vagy 3. általában a hüvelyes résznek, illetőleg a hüvely falának izgatását czélozza. Ad 1. A peteburkok megszúrása. Az elvetélés minimális ideje volt 3 óra (Harting), maximális 117 óra (Braun és Herzfeld); 145 esetben az elvetélés átlagos ideje 41 óra. Rugalmas bougie vagy katéter bevezetése a peteburJcoJc és a méh fala közé (Krause-féle eljárás). Az elvetélés minimális lefolyása volt 31j2 óra (Kuhn), maximális 2141/a óra (Leopold); 112 esetben az elvetélés átlagos ideje 321/2 óra.
