Baronyay József: Köznépi orvostudományrol (Pest, 1834)
Második szakasz. A' köznépi orvostudomány' köre 's határai
18 (lése gátoltassék , melly is határon túl terjedő nem lévén, általa mintegy segítetik a® okos gyógy mű' vészét a’ nyavalya gyógyításában ’s az elveszett egésség helyre állításában, nem tétetik pedig elkerülhetővé, vagy éppen szükségtelenné ’s fölöslegessé. Ezeknél fogva a’ köznépi orvostudomány körébe tulajdonképen csak a’ Dietetikai tanítmányok tartoznak, mellyek minthogy az egésséges emberi test’ és élet’ ismeretére vezérlő tanítmányokkal, olly alapos viszonyban állanak, miilyenben áll a’ gyógy tudomány a’ gyógyszertudománnyal, — meg kell azokat előzni boncz- és élet-tudományi (anatómiai, physiologiai) ismereteknek, mellyek pedig a’ köznépi orvostudományra nézve legalkalmasabb — e m be r t u d o m á n y (anthropologia) — nevezet alatt terjesztethetnek elő. Antropologián és Die- tetikán kívül, mint ezt a’ következő szakasz bőv rendben előadja, igen helyén áll még a’ köznépi orvostudomány körében az úgy neveztethető köz népi gyógytudomány (58 0 l £ £ f) C Ü* funbe), mél(y általánosan arról tanít, mint kell az embernek betegségben magát tartania, be- teggel bánni, néuielly nyavalyáktól mind magát mind másokat megóvni ’s megmenteni ’s a’ t. — különösen pedig a’ hirtelen életveszélyekben hogy lehet korán ,és okosan segíteni. — Mik ezeken kivül a’ köznépi orvostudomány körébe kény- szeríttetnek, mint: nyavalyák gyógyítását, terhesek ápolását szülők ’s gyermek ágyasokkal bá
