Baronyay József: Köznépi orvostudományrol (Pest, 1834)

Bévezetés

6

korlá azt; igy egy részről az alacsony popularitas, más részről az ábrándos myslicismus, olly két túlságban tárták azt, hogy nem csak palléro- zatlan , hanem babonákkal, titkokkal, bübájossá- gokkal teljes tudákosságnak nem ok nélkül tekinteték *6), ’s mint a’ nemzetek miveltsége időről időre növekedők, úgy emelkedett az orvostudomány is lassanként a’ pallérozódás magosabb fokára. A’ Görögök, ama’ sok tekintetben örök tiszteletet érdemlő nemzet, legtöbbet tettek eleinte az orvostudomány kimivelésében. Különösen a’ halhatatlan emlékű Hippocrates, a’ bölcselkedési tudományoktól, mellyeknek akkor egy részét telte 17), elválasztván az orvostudományt, eddigi köznépi alakjából kivetkezteté, és tisztán’s valódi tudományos rendbe szerkeztetve adá annak egészét elő, ’s a’ többi tudományok sorában mind végig fenmaradó ön-állásba helyező ’8). ’S midőn igy ő kezdé meg egyedül, az orvostudomány igazi tudományos ’s művészeti pallérozódásának időszakát, apja Ion azon örökké erős alapokon álló, ’s .állandó szerkezetű okos orvostudománynak, mellyen sem a’ külömbféle köznépi tudatlan ál-véle- rnények’, fonák képzeletek’, előítéletek’ serege; sem a’ babona ’s titkoskodás szennye; sem a’ minden időben uralkodó rendszerkórság ’s különös el1 *) Ackerman Institutiones Hist. med. Norimb. 1792. jt. 14. 15. 17} Celsus praefat. Ackerman ugyan ott. Hecker 174. lap ’sköv. Blumenbach, Ackerman a’ felhozott helyeken.