Baronyay József: Köznépi orvostudományrol (Pest, 1834)

Bévezetés

lólag szenvedő embertársának használ azzal, minek ő egykori gyógyulását köszöni. így Ión eredetileg egy úgy neveztethető természeti orvostudomány, mellynek a’ legdurvább népeknél is meg kellett egykor lenni, ’s mellynek egyszerű vonásai a’ rendszeres orvostudomány’ és művészet’ képéből örökké kitűnnek. így állitá elő a’ szükség, azon némelly gyógyfüveknek empiricus ismeretén alapúit együgyű házi orvostudományt, mellyhez hasonlót még ma is lehet minden pallérozatlanabb népeknél találni. 4

Miképen gyakoroltatott pedig kezdetben az orvostudomány ? minémü annak első művészeti eredete? arra a’ legrégibb történetírások is homályosan vezetnek 2), bár igaz, hogy a’ legíudat- lanabb népek is ösmertek némelly füveket ’s egyebeket, mellyeket sebek ’s más nyavalyák gyógyítására tudtak használni * *)). Egyébiránt bizonyos, hogy eleinten egészen a’ köznépnél voltak minden orvosi ismeretek; igy napkeleten, honnan mindenféle pallérozódás erede, ’s hol az orvostudomány’ első nyomait is találni lehet 4), ama’ legrégibb időkben, mellyek az emberiség ’s egyszers\

*) K. Sprengel Versuch einer pragmat. Geschichte d. medic. 3teAufl. Halle. 1821 etc. I. B. Celsus de medicina L, VIII. ed. Waldeck. Monast. 1827. in praefat. Sprengel ugyanott. Hecker Geschichte d. Heilkunde. Berlin 1822. etc. I. B. S. 23. Blumenbach introd. in Hist. med. literar. Gotting. 1786. Sect. 1. 4) Hecker, a’ f. hozott helyen.