Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)

D

Dementia senilis, vénségi el- megyöngeség. Demographie, n., (drjpos, ov, h., nép, lakosság ; ygctyo, írok) népességi viszonjr statisztikája, népleírás, néprajz. Demulcentia, (remedia) (de­mulceo, ere) lágyító, eny­hítő szerek. Dendriformis, e, (őérÖQor, ov, k., fa; forma, ae,n., alak) faalakú. Dendrographia, ae, n., (8ír- ÖQog; yQttcpM, írom, raj­zolom) fák és cserjék leírása. Dendrolites, is, h., (dévSqor; lí&og, ov, h., kő) megkö- vesűlt fa. Dengue, ízületfájdalmakkal járó járványos, lázas be­tegség, mely Amerikában fordúl elő. Dens, tis, h., fog. — sapientiae , harmadik nagy őrlő v. bölcseség- fog. Densitas, atis, n., (densus) sűrűség. DenSUS, a, um, sűrű, tömött. Dental engeen (Morrison), fo­gászi gyakorlatban hasz­nált gép. — surgeon, fogsebész, fog­orvos. — surgery, fogsebészet. Dentalis, e, (dens) foghoz tartozó. Dentaphon, s, Te., a fogak közzé veendő készülék na­gyot hallók számái'a, hogy a hang a csontok által vezettessék. Dentatus, a, um, (dens) foga­zott, fogas. Dentes adolescentiae, növen­dékkori fogak. — angulares, canini, szeg­let fogak. — buccales, kis őrlő fogak. — gemini, ikerfogak. — incisivi, metszőfogak. — lactei, caduci, váltandó fogak, tejfogak. — maturitatis, érettségi fog- zat. — molares, őrlő fogak. — permanentes, állandó fo­gak. — proliferi, emboli, korcs­fogak. Dementia senilis. Dentes pubertatis, serdűlési fogzat. Dentifricium, ii, k., (dens; frico, ave,dörzsölöm) fog­por. Dentigerous cyst, fogas töm- lődag. Dentin,s, fc.,(ebur,substantia propria dentis) dentin, fog saját állománya. —faser, n., fogrost. — keim, es,h., dentincsír. — röhrehen, s,lc., fogcsövecs. Dentinal fibril, dentinrost. Dentine excrescence(Salter). L. odontoma internum. Dentista, ae, h., fogász. Dentistica, ae, n., fogászat. Dentitio, onis, n., fogzás. — secunda, fogváltás. Denture, n., fogsor. Denudatio, onis, n., (de, le, alá ; nudo, are, meztele- nitem) lemeztelenítés. Deobstruentia remedia, (de, tagadás; obstruo, ere, be­dugom) hashajtó szerek. Deodorisatio, onis, n., (de ; odoro, are, szaglom) szag­talanítás. Deoxydatio, onis, n., (de; oxygenium) élenytelení- tés. Depilatorium, (remedium) (depilo, are) szőrtelenítő, kopaszító (gyógyszer). Depositum, i, k., letét, üle­dék. Depravatio, onis, «., (depra­vo, megromlok) elromlás, megromlás. Depravatus, a, um, (depra­vatio) romlott, megrom­lott, elromlott. Depressio, onis, n., (depri­mo) kedélylehangoltság ; lenyomás. — cataractae, hályog-lenyo­más, lesülyesztés. Depressive Stimmung, n., le­vertség. Depressor, oris, h., (muscu­lus, nervus) lenyomó, gátló (izom, ideg). Depuratio, onis, n., (depuro, are) megtisztítás. Depuratus, a, um, tisztított, tiszta. Derbyshire Neck, golyva. Derivativum remedium, leve­zető szer. Derivatum , i, k., (derivo, are) származék. Dentes pubertatis. Derma, atis, k., (Stq^ct, aiog, k) bőr, lenyúzott bőr. — palpebralis. L. blepha­ritis. Dermatalgia, ae, n., (úé^a ; oclyog, sog, k., fájdalom) ideges bőrfájdalom. Dermatitis, idis, n., (StQfia, nyúzott, bőr) bőrlob, bőr- gyuladás. Dermatocele, es, n., (<S%t«, lenyúzott bőr ; y.r\lr\, da­ganat, sérv) bőrkitürem- lés, börsérv. Dermatocopter, i, h., szőr­atka. Dermatocopterkrätze, n., szőratkás rüh. Dermatoides, (<?%*«; elSog, oug, k., alak) bőrszerű, bőrhöz hasonló. Dermatologia, ae, n., (Ségfia; lóyog, ov, h., beszéd, tan) bői'ről szóló tan. Dermatopathia, ae, n., (8éq- /-la ; im&og, ovg, le., be­tegség) bőrbetegség. Dermatopathologia, ae, n., (dtqfiu; ná&og i hóyog) bőrkórtan. Dermatophagus, i, Ti., bőr­atka. Dermatophaguskrätze , v., bőratkás rüh. Dermatophyma, atis, le., {8(q- fia ; (pvfia, arog, dag, nö- vedék) bőrdaganat. Dermatoplastica, ae, n., (8tq- fia; nlájOM, képezek, formálok) képlő v. képző műtét, bőrképlő műtét. Dermatotomia, ae, n., (Stq- fia ; tofióg, 17, or, metsző Téfivot-\)ól; in, képző) bőr­metszés. Dermiatria, ae, n., (define; iatgeía, ag, n., gyógy­kezelés) bőrbetegségek gyógymódja. Dermoidcyste, n., dermoid- tömlő, bőrszerű tömlő. Dermosceleton, i, le., (Sé^fia ; (jxsXszor, ov, le., váz) bőr­váz. Descementitis,űh's,ra., (aquo- capsulitis) Descement- hártyalob. Descendenz, n., leszármazás. —Lehre, leszármazási tan. —Theorie, leszármazási el­mélet. Descensus, us, h., testiculo­rum, hei-ék leereszkedése. Descensus. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom