Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)

P

Phyllaescltannin. Phyton. Phyllaescitannin, s, le., vad- gesztenye bimbólevelei­ben előjövő csersav. Phyllocyan, s, k., {cpíiUor; xvávsog, kék) a chloro- phyllből előállítható kék festőanyag. Phyllocyanin, s, k., chloro- pbyllből előállítható olaj- zöld festeny, phyllocya­nin. Phyllocyansäure, n. L. Phyl­locyanin. Phyllodes, (cpvV.or; oiörjg, aiSeg, képző) leveles. Phyllodium, ii, k., (yvMor ; elöog, ovg, k, alak, for­ma) ál-levél. Phyllotaxis, is, eos, n., (q>vX- Xov; rá&g, sóig, log, n., rend, sorrend) levél-állás. Phylloxanthin, s, k., (qpúX- lov, levél; ^av&og, sárga) chlorophyllből előállít­ható sárga növényfes- teny, phylloxanthin. Phyllum, i, k., (q>vXXor, ov, k) levél, lomb. Phyma, atis, k., (cpv/ia, uxog, k ; cpvm, növök) daganat, dag. Phymatodes, (qpv[ia; údr,g, képző) daganatteli, daga­natokkal telve v. meg­rakva. Phymatoides, daganathoz ha­sonló, daganatszerű, da­ganatalakú. Phymatosis, is, n., (epu/xa) dagképződés. Physa, (qpvau, r\g, n) szél, bélgáz. Physagoga remedia, szél­hajtó szerek. Physagogus, a, um, (qpua«; dycjyij, rjg, n., vezetés, kivezetés) szélhajtó. Physalin, s, k., physalis al- kekengi (piros páponya, csucsor-félék) keserű anyaga, physalin. Physalis alkekengi, (qpvoaUg, hólyag) piros páponya (csucsor-félék). Physconia, ae, n., (epvaxior, uívcg, h., pohos-hasú) a has felpuffadása, has­puffadás. Physema, atis, k., (q>vai]fia, aiog, k., (pwáo), felfú- vom) felfúvódás, felpuffa­dás. Physeter, eris, h., (q>voáco, fúvók) cet, bálna. Physeteridae, arum, (physe­ter) physeterfélék, cet-fé­lék. Physetoelsäure, n., (physe­ter ; Oel, olaj ; Säure, sav) cetolajsav. C16HS9. C03H. Physialria, Physiatrica, ae, 11., (epvaxg, súg, n., termé­szet; laiqsía, ag, n., gyó­gyítás) a természet tör­vényeire alapított keze­lés, természetes betegke­zelés, physiatrika. Physiatricus, a, um, termé­szetes betegkezeléshez tartozó, physiatrikus. Physica, ae, n., (epveng, sag, n., természet) természet- tan, physika. Physicatsprüfung, n., tiszti- orvosi vizsga, köztör­vényhatósági orvosok vizsgája. Physicus, i, h., (cpvavxog) ha­tósági orvos, physikus, tiszti főorvos. Physiognomia, ae, n., (phy- sis; yvúfjii’, vélemény) arc-kifejezés, arcismeret. Phisiognomonia, ae, n., (phy­sis; ypM/xwr, ismerő, vizs­gáló) arcismerettan, phy- siognomonia. Phisiognomonica, ae, n. L. physiognomonia. Physiognomonicus, a, um, (physiognomonia; icus, rag) physiognomia, phy- siognomonikus. Physiographia, ae, n., (phy- sis ; yQÚqpw, írok) termé­szet-leírás. Physiologia, ae, n., (cpvoxg, természet: lóyog, beszéd) élettan. — generalis, átalános élet­tan. — specialis, különös élettan. Physiologicus, a, um, (phy­siologia ; icus, rag) élet­tani, physiologikus. Physiologus, i, h., (physiolo­gia) physiologus, physio- log, életbuvár. Physionomia, ae, n., (physis; vófiog, törvény) tan a természet-törvényekről. Physis, is, vagy eos, n., (qpáoi, nemzek) természet. Physeter. Physocarpus, a, um, (qpiiuir ; xaQTtog, ov, h., gyümölcs) felfúvódott - gyümölcsű , hólyagos-termésű. Physocolica, ae, n., (epvau ; colica, colice, es, n., bél- csikarás) bél-felfúvódás által előidézett hascsika- rás, physokolika. Physodin, s, k., parmelia ce- ratophylla var. pbysodes Ach. zuzmóból előállít­ható fehéres tömeg. Physometra, ae, n., (yvoa ; [xritQct, ag, n., méh) lég- gyülem a méhben, méh- beli lég-gyülem, méh- felfuvódás. Physostigmin, s, k., (Ci6H2i O2N3) physostigma vene­nosum Balfour (hüvelye­sek) alkaloidja. Phytanatomia, ae, n., (epviár, ov, k., növény; anatómia, ae, 11., bonctan) növény- bonctan,növényi bonctan. Phytiatrica, ae, n., (cpvtór, ov, k., növény ; laxQLxíi, ijg, n-> gyógyítás, orvos­lás) gyógyítás növények­kel, phytiatrika. Phytochemia, ae, n., (epuior ; chemia, ae, n., ^éoi, ön­tök) növény-vegytan. Phytogenesia, ae, n., vagy Phytogenesis, is, eos, n., (qpv- TO»; yéveoxg, sóig, n., származás, nemzés) nö­vényfejlődés. Phytogeographia, ae, n., (qpc- Tov; yrj, yijg, n., föld ; ygácpat, írok, rajzolok) növény-földraj z. Phytographia, ae, n., (cpvcbr; ygacpTj, rjg, n., leírás) nö­vény-leírás. Phytolacca decandra (qpc- zov; lacca, festanyag) déli Európában elvadúl- va előjövő.növény, mely­nek termése (bogyói) has­hajtó és hány tató ha­tású. Phytolites, is, ae, 11., (cpvibv ; Xí&og, ov, h., kő) megkö- vesült növény. Phytologia, ae, n., (cpvxór; Xóyog, ov, li., beszéd, tan) növénytan. Phytomelin. L. meliu. Phyton, (qpvTor, ov, k ; qvoi, növekedem, növök) nö­vény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom