Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)

H

Hygrophthalmus, i, h., (vYQÓg; öy&odfAog, ov, h., szem) nedves, könybelá- badt szem.

Hygroscopium, n., {vyqog; oxonéoi, kikémlelem). L. hygrometer.

Hyle, es, n., {vXt], ijg, n) anyag.

Hymen, enis, h., {v[ii\i>, svog, h., hártya, szövet) szűzhártya.

— annularis, gyűrűs szűzhártya.

— cribriformis, recés szűzhártya.

— fimbriatus, cafrangos szűzhártya.

— imperforatus, nyílástalan szűzhártya.

Hymenitis, idis, n., {v/xrjr) szűzhártya gyuladása, szűzhártyalob.

Hymenium, ii, k., {ö/xrjv) gombák termői’étege.

Hymenographia, ae, n., (ufiTjp; ygácpoi), írom) hártyák leírása.

Hymenologia, ae, n., {v^v ■, hoyog, ov, h., tan) hár- tyás képletekről szóló tan.

Hymenomaiacia, ae, n.,

{vfirjv; fialaxía, ag, n., lágyság) hártyák kóros el- lágyulása.

Hymenopterus, a, um, (v/u)v-,

TiTEQov, ov, k., szárny) hártyás-szárnyú.

Hymenotomia, ae, n., {vprjv; té/xvo), metszem) szűzhár- tya-kimetszés.

Hyocholsäure, n., (C25H4o04) hyocholsav.

Hyogiycocholsäure, n., hyo- glycocholsav. (C2TH43

no6).

Hyoides, (Y; ides, képző) a görög Y alakú.

Hyoscerin, s, k., hyoscyamus niger (fám. solanaceae) bolondító csalmatok mag- vaiból előállítható jege- ces anyag.

Hyoscyamin, s, k., hyoscyamus niger (fám. solanaceae) bolondító csalma- tokból előállítható alkaloid. Cí6HS3N03.

Hyoscyamin-Resinoiil, es, k.,

barnás-szürke poralakvi hyoscyamin.

Hygrophthalmus.

Hyoscyamus niger (fám. so- lancaceae) bolondító csalmatok.

Hyoscyn, s, k., (CeHiaN) hyoscyamin bomlásterméke, erősen alagos sajátságé.

Hyoscynsäure, n., (C9h10o3)

hyoscynsav, hyoscyanin bomlásterméke. Hyoscypicrin, s, k., (C27H32 Oi4) hyoscyamus niger (fam. solanaceae) bolondító csalmatok magvai- ban található glykosid.

Hyosciresin, s, k., hyoscyamus niger (fam. solanaceae) bolondító csalmatok magvaiból előállítható gyánta.

Hyoscyretin, s, k., (C21HS6Oe) hyoscypikrin bomlásterménye.

Hyotaurocholsäure, n., hyotaurocholsav.CaíHislSÍOeS

Hypacusia, ae, n. L hypaesthesia acustica.

Hypaesthesia, ae, n., {vno,

alul, alá ; aio&sjoig, sang,

n., érzés) érzéki v. érzési csökkenés, érző-csökkenés, csökkent érzés v érzékenység, hypaesthesia.

—acustica, csökkent hallás, hallási csökkenés, hallási hypaesthesia.

— gustatoria, csökkent ízlelés, ízlelési csökkenés, ízlelési hypaesthesia.

— olfactoria, csökkent szaglás, szaglási csökkenés, szaglási hypaesthesia.

— optica, csökkent látás, látási csökkenés, látási hypaesthesia.

Hypalbuminosis, is, eos, n., {unó, alatt, alúl; albumen, fehérnye) fehér- nyesziikség, fehérnyesze- génység, fehérn3reliiány a vérben.

Hypalgia, ae, n., {vno, alól, alárendelt; « kyog ovg, k., fájdalom) csekély fájdalom.

Hypamaurosis, is, io3, eos,n., {vno, alatt, némikép ; a- maurosis, vakság) tökéletlen fekete hályog, tökéletlen vakság.

Hyparthria, ae, n., {vno, alatt, alá ; tx^íloóo), tagoHyoscyamus niger.

lók) részleges szóképzési beszédzavar.

Hyperacusia, ae, n. L. hyperaesthesia acustica.

Hyperacusis, is, n., {uniy, túl ; äxouaug, eme, n., hallás) hallási túlérzékenység.

Hyperaemia, ae, «., {vní(j. túl ; alfxa, vél’) vérbőség, bővérűség.

— activa, vértorlódás.

— collateralis, oldalas bővérűség, oldalti vérbőség.

— mechanica. L. passiva.

— passiva, vérpangás.

Hyperaesthesia, ae,n., (v nt(j..

túl; aía friyjig, scog, n., érzés) túlérzékenység, túlságos érzékenység, érzés- fokozottság.

— acustica, hallási túlérzékenység, túlságos hallóérzékenység, hallási hyperaesthesia.)

— gustatoria, ízlelési túlérzékenység, túlságos íz- lelő-érzékenység, ízlelési hyperaesthesia.

— olfactoria, szaglási túlérzékenység, túlságos szag- ló-érzékenység, szaglási hyperaesthesia.

— optica, látási túlérzékenység , túlságos látóérzékenység, látási hyperaesthesia.

Hyperaesthesie, n. L. hyperaesthesia.

Hyperaestheticus, a, um, túl- érzékeny.

Hyperalbuminosis, is, eos, v., {vnéq, túl, felül; albumen, fehérnye) fehérnye- bőség vérben.

Hyperaphia, ae, n., {vntQ ■, acprj, ijg, n., érintés) tapintási túlérzékenység.

Hyperaphrodisia, ae, n.,

{vntQ, fölött, túl ; ucfQO- d&a, rá, kéj) túlságos kéj vágy.

Hyperasthenia, ae, n., {üniq ; aa&évua, ag, n., gyengeség) felette nagy erőtlenség, kimerülés.

Hyperbulie, n., {vntq, túl, fölött ; fi ovii], ijg, n., meggondolás) az elmebeli mozgató erély felmagasz- taltsága, rajongó cselekvés, rajongás.

Hyperbulie.

127