Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)

H

Hygrophthalmus, i, h., (v­YQÓg; öy&odfAog, ov, h., szem) nedves, könybelá- badt szem. Hygroscopium, n., {vyqog; oxonéoi, kikémlelem). L. hygrometer. Hyle, es, n., {vXt], ijg, n) anyag. Hymen, enis, h., {v[ii\i>, svog, h., hártya, szövet) szűz­hártya. — annularis, gyűrűs szűz­hártya. — cribriformis, recés szűz­hártya. — fimbriatus, cafrangos szűz­hártya. — imperforatus, nyílástalan szűzhártya. Hymenitis, idis, n., {v/xrjr) szűzhártya gyuladása, szűzhártyalob. Hymenium, ii, k., {ö/xrjv) gombák termői’étege. Hymenographia, ae, n., (ufiTjp; ygácpoi), írom) hár­tyák leírása. Hymenologia, ae, n., {v^v ■, hoyog, ov, h., tan) hár- tyás képletekről szóló tan. Hymenomaiacia, ae, n., {vfirjv; fialaxía, ag, n., lágyság) hártyák kóros el- lágyulása. Hymenopterus, a, um, (v/u)v-, TiTEQov, ov, k., szárny) hártyás-szárnyú. Hymenotomia, ae, n., {vprjv; té/xvo), metszem) szűzhár- tya-kimetszés. Hyocholsäure, n., (C25H4o04) hyocholsav. Hyogiycocholsäure, n., hyo- glycocholsav. (C2TH43 no6). Hyoides, (Y; ides, képző) a görög Y alakú. Hyoscerin, s, k., hyoscyamus niger (fám. solanaceae) bolondító csalmatok mag- vaiból előállítható jege- ces anyag. Hyoscyamin, s, k., hyoscya­mus niger (fám. solana­ceae) bolondító csalma- tokból előállítható alka­loid. Cí6HS3N03. Hyoscyamin-Resinoiil, es, k., barnás-szürke poralakvi hyoscyamin. Hygrophthalmus. Hyoscyamus niger (fám. so- lancaceae) bolondító csal­matok. Hyoscyn, s, k., (CeHiaN) hy­oscyamin bomlástermé­ke, erősen alagos saját­ságé. Hyoscynsäure, n., (C9h10o3) hyoscynsav, hyoscyanin bomlásterméke. Hyoscypicrin, s, k., (C27H32 Oi4) hyoscyamus niger (fam. solanaceae) bolon­dító csalmatok magvai- ban található glykosid. Hyosciresin, s, k., hyoscya­mus niger (fam. solana­ceae) bolondító csalma­tok magvaiból előállít­ható gyánta. Hyoscyretin, s, k., (C21HS6Oe) hyoscypikrin bomláster­ménye. Hyotaurocholsäure, n., hyo­taurocholsav.CaíHislSÍOeS Hypacusia, ae, n. L hypae­sthesia acustica. Hypaesthesia, ae, n., {vno, alul, alá ; aio&sjoig, sang, n., érzés) érzéki v. érzési csökkenés, érző-csökke­nés, csökkent érzés v érzékenység, hypaesthe­sia. —acustica, csökkent hallás, hallási csökkenés, hallási hypaesthesia. — gustatoria, csökkent ízle­lés, ízlelési csökkenés, íz­lelési hypaesthesia. — olfactoria, csökkent szag­lás, szaglási csökkenés, szaglási hypaesthesia. — optica, csökkent látás, lá­tási csökkenés, látási hy­paesthesia. Hypalbuminosis, is, eos, n., {unó, alatt, alúl; albu­men, fehérnye) fehér- nyesziikség, fehérnyesze- génység, fehérn3reliiány a vérben. Hypalgia, ae, n., {vno, alól, alárendelt; « kyog ovg, k., fájdalom) csekély fájda­lom. Hypamaurosis, is, io3, eos,n., {vno, alatt, némikép ; a- maurosis, vakság) töké­letlen fekete hályog, tö­kéletlen vakság. Hyparthria, ae, n., {vno, alatt, alá ; tx^íloóo), tago­Hyoscyamus niger. lók) részleges szóképzési beszédzavar. Hyperacusia, ae, n. L. hy­peraesthesia acustica. Hyperacusis, is, n., {uniy, túl ; äxouaug, eme, n., hal­lás) hallási túlérzékeny­ség. Hyperaemia, ae, «., {vní(j. túl ; alfxa, vél’) vérbőség, bővérűség. — activa, vértorlódás. — collateralis, oldalas bő­vérűség, oldalti vérbőség. — mechanica. L. passiva. — passiva, vérpangás. Hyperaesthesia, ae,n., (v nt(j.. túl; aía friyjig, scog, n., ér­zés) túlérzékenység, túl­ságos érzékenység, érzés- fokozottság. — acustica, hallási túlérzé­kenység, túlságos halló­érzékenység, hallási hy­peraesthesia.) — gustatoria, ízlelési túl­érzékenység, túlságos íz- lelő-érzékenység, ízlelési hyperaesthesia. — olfactoria, szaglási túlér­zékenység, túlságos szag- ló-érzékenység, szaglási hyperaesthesia. — optica, látási túlérzékeny­ség , túlságos látóérzé­kenység, látási hyper­aesthesia. Hyperaesthesie, n. L. hyper­aesthesia. Hyperaestheticus, a, um, túl- érzékeny. Hyperalbuminosis, is, eos, v., {vnéq, túl, felül; albu­men, fehérnye) fehérnye- bőség vérben. Hyperaphia, ae, n., {vntQ ■, acprj, ijg, n., érintés) ta­pintási túlérzékenység. Hyperaphrodisia, ae, n., {vntQ, fölött, túl ; ucfQO- d&a, rá, kéj) túlságos kéj vágy. Hyperasthenia, ae, n., {üniq ; aa&évua, ag, n., gyenge­ség) felette nagy erőtlen­ség, kimerülés. Hyperbulie, n., {vntq, túl, fö­lött ; fi ovii], ijg, n., meg­gondolás) az elmebeli mozgató erély felmagasz- taltsága, rajongó cselek­vés, rajongás. Hyperbulie. 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom