Balogh Károly dr. (szerk.): A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatologiai Klinikájának emlékkönyve 1908-1933 (Budapest, 1933)

Dr. Máthé Dénes: A fogatlan száj különböző lenyomatvételi módjainak javallata és kritikája különös tekintettel az alsó protézisekre

Tapasztalataim szerint a lemez hátsó lezárását a vonalon kissé túl kell végezni, mert a lágyszájpad az előbbi helyeken még csak az ilyen erőltetett mozgásnál mozog és száll lefelé, más körülmények között nem, azért a leghelyesebb a kettőt összevetve állapítani meg a hátsó határt és itt végezni a lemez lezárását. A sorvadás előhaladtával a fent említett normálisnak tekinthető viszonyok megváltoznak, a gingiva propria, az íny, amely a lemez viselésére a legalkalmasabb (hiszen mintegy a hiányzó fogakat volna hivatva pótolni) mindinkább keskenyedik, a határhártya mindinkább fellazul, közeledik a gerincéihez és idővel mozgékonnyá válik a gerincéten is, amely a darabot ledobni igyekszik. Természetesen meg­változik az állcsontok alakja, nagysága, az állcsontok egymásközti viszonya is, részben a fogak elvesztési idejétől és sorrendjétől füg­gően, részben egyéni sajátságképpen. Az állcsontok és a nyálka­hártya sorvadási foka tapasztalat szerint még attól is függ, hogy viselt-e már az illető protézist, vagy nem, és mennyi ideig. Az áll­csontok sorvadása még nagvobbfokú lehet akkor, ha csak az egyik állcsont viselt protézist, mert az átellenes természetes fogak nagyobb nyomása még gyorsítja, fokozza a csont sorvadását. A lenyomat indi­kációját e változott viszonyok alapján kell felállítani és csak ez lehet az alapja a lenyomatféleségek valamelyes osztályozásának is. % A talált nyálkahártya viszonyok alapján Merk, aki először han­goztatta az osztályozás fontosságát, a fogatlan szájat négy csoportra osztja: 1. Az alveolus jól kifejezett, a fogíny vastagságából, szélességé­ből alig veszített. 2. A sorvadás előbbre haladt, a gingiva propria elvékonyodott, keskeny, az átmeneti határhártya helyenkint fellazult. 3. Az alveolus egyes helyeken erősen sorvadt, a sorvadás elérte az átmeneti nyálkahártyát, a redők szélesen terülnek el, izomtapa­dások, eredések helyenkint a gerincéllel egyvonalban vanak. 4. Az alveolus teljesen sorvadt, lapos, izomtapadások, eredések, nyálkahártyaredők a gerincéllel egyszintben vannak. Megkülönböztet anatómiai és funkciós lenyomatat, ez utóbbi két­féle lehet, részleges és teljes. Az anatómiai lenyomat borítja a nem mozgó részeket és a mozgó lágy részeket nyitott szájban, a lenyomatvétel pillanatában elfoglalt helyzetben. A funkciós lenyomat lerögzíti a nem mozgó részeket és a mozgó részeket működés közben. A részleges funkciós lenyomat nyitott szájban rágó és mimikái mozgások közben történik. A teljes funkciós lenyomatot harapási sánccal ellátott kanállal, csukott száj­ban vesszük, rágó nyomás alatt, rágó és mimikái mozgások közben. A protézis normális határai felül, elől a felső ajakfék, két oldalt átmeneti határhártya; hátul, a tuber maxillae, a szájpadon a kemény A fogatlan száj különböző lenyomatvételi módjainak javallata és kritikája 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom