Balogh Károly dr. (szerk.): A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatologiai Klinikájának emlékkönyve 1908-1933 (Budapest, 1933)
Dr. Salamon Henrik: A stomatológiai klinika negyedszázados történetének vázlata
Dr. Salamon Henrik Kedd 5—7-ig este stomatológiai propaedeutika; 7—8-ig idevonatkozó bemutatások (mikroszkóp, projectio, készítmények). Csütörtök 5—7-ig este stomatológiai mütéttan phantomon és betegeken. A keddi és csütörtöki előadások leendő szakorvosok igényeit szolgálják, a hétfői pedig az orvosnövendékek nagyobb hallgatóságának való. Szerda és péntek 5—7-ig este odontotechnika és metallurgia, továbbá restauratív prothesisek. Ezen előadások is szakorvosok számára valók. Az általános orvosi gyakorlatra törekvő hallgatóságnak még egy további alkalom van adva a foghúzási gyakorlat elsajátítására, ameny- nyiben Szabó József dr. egyet. m. tanár szombaton este 5—7-ig tart nekik előadást „válogatott fejezetek a stomatológiából“ címen, összekötve foghúzási gyakorlatokkal phantomon és betegeken. Ezen előadási órákon kívül az összes idevágó betegkezelések a hivatalos tanszemélyzet felügyelete alatt a stomatológiai pályára készülő növendékek által végeztetnek gyakorlatok alakjában. Hátra van még a betegosztály vázolása. Úgy a tanításnak, mint a betegkezelésnek régen érzett hiánya volt, hogy ágyak hiányában a klinikán nem lehetett fekvő betegeket elhelyezni. Mindazon idetartozó megbetegedéseket, melyek lázas tünetekkel járnak, valamint seb- kezeléseket a szájban és állcsontokon, melyek napjában többszörös kifecskendezést, illetve kötözést igényelnek, ilyenformán el kellett utasítani és így elvesztek úgy az észlelés, mint a kezelés, de legsajno- sabban a tanítás számára. Különösen kínosan nyilvánult ezen tarthatatlan állapot restauratív prothesisek eseteiben, amikor a legtöbbször nagyon szegény és vidékről jött betegek elhelyezés és ellátás hiányában nem maradhattak addig a városban, amíg ezen pótlások gyakran hosszabb időt igénybevevő elkészítése és kipróbálása eszközölhető lett volna. A sebészeti klinikák és kórházi osztályok, ahonnan ezek a szerencsétlenek az előbbi stomatológiai klinikára utaltattak, rendszerint már nem tudták őket elszállásolni, a stomatológus keze pedig akarva- nemakarva meg volt kötve azáltal, hogy tisztán csak ambulanter kezelhető betegekkel foglalkozhatott, ami persze a tanítási és tanulási alkalom lényeges megszorítását jelentette. Ennélfogva már igazán ideje volt ezen a bajon segíteni és férfi és női kórtermeknek — ezidőszerint még korlátolt számban — való fölállításával ezt a tarthatatlan állapotot megszüntetni. Mennyire jogosult volt ez a kívánalom, azt a tapasztalat rögtön a klinika megnyitása után fényesen igazolta. A hallgatóság nemcsak a legmagasabb fokú érdeklődéssel követte a bemutatott száj- és állcsontbetegségeket, hanem az ilyenekben szenvedők, még az országnak legtávolabbi részeiből is a klinikára mindinkább nagyobb számban jelentkeznek. A fekvőbetegek elhelyezésénél, kizárólag a szaktanítás szükséglete volt irányadó. Csak most, a fenti tapasztalatok alapján jöttem tudatára annak, hogy nemcsak a tanításra nézve, hanem a betegkezelés szempontjából is általános és hézagpótló szükségletet tölt be a klinika ebbeli tevékenysége. Ennélfogva már a második hónapban két pótágy beállításával az ágyak számát hatról 18
