Balogh Károly dr. (szerk.): A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatologiai Klinikájának emlékkönyve 1908-1933 (Budapest, 1933)
Dr. Hattyasy Dezső: Az odontomákról
Dr, Hattyasy Dezső ilyen hámcsap, mely rendesen két rétegből áll, igen hasonlít az „adamantinoma solidum“ hámcsapjaihoz. Míg ott azonban a kötőszövet inaktiv állapotban marad, az odontománál a kötőszövet is aktiv szerepet visz a tumor szöveteinek felépítésében, dentin-, cement-, esetleg csontképzés alakjában. Előfordulnak olyan esetek is, amikor fel kell venni, hogy a daganat valamely foggal áll összeköttetésben és a daganatszerű növekedés a fog kifejődésének már előrehaladottabb állapotában kezdődött meg. Ilyen a 3. sz. esetünk, mely szintén egy alsó bölcsességfog helyén keletkezett (6/a. ábra). Az eltávolított tumoron (6/b. ábra) kivehető egy jól fejlett nagy őrlő korona, melyet két, látszólag dentinszerú kar ölel át. A metszeten, mely a korona közepét szeli át (7. ábra) tényleg 4. ábra. Részlet a 2. sz. odontomóból (5V2 éves í>. a V. IVI tájékai ól) Közben eihelvezkedett hámsejtek kötöszö- vetes mezőket vesznek körül, az alakuló fogcsira- szerü képletek fejlődésének első mozzana a (cs1, cs2 cs3). Jobboldalt már kifejlődött zománc, baloldalt fiatal mesenchyma. (m). kimutatható a rendesen fejlett fogkorona- és gyökérrésznek, valamint a csontszövetnek — de a hámeredetű zománcnak —is rendszertelen burjánzása. Lényegileg hasonló folyamat, mint azt az előző eseteken demonstrálhattam. Ezen daganatszerű képleteknek megértését — szerény véleményem szerint — egyedül a histogenesis és különösen a Mm szerepének helyes beállításával érhetjük el. Az irodalomban különböző felfogást találunk arra nézve, hogy az 166 cs1 cs2 z cs3
