Balogh Károly dr. (szerk.): A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatologiai Klinikájának emlékkönyve 1908-1933 (Budapest, 1933)
Dr. Salamon Henrik: A stomatológiai klinika negyedszázados történetének vázlata
Dr. Salamon Henrik Ha már most áttérünk egy megfelelő tanintézet építéséhez, akkor elsősorban a helyiségek háromirányú tagoltsága mutatkozik szükségesnek, nevezetesen: a propaedeutika, a klinika és a stomatotechnika számára. A budapesti stomatológiai klinikai építkezésénél ez az elv szolgált alapul és remélhetőleg a kivitel — az eddigi tapasztalatok szerint — tartósan be fog válni. Egy másik elvbeli megállapítást igényelt a helyiségeknek helyes egymásmelletti és egymásutáni tervezése, még pedig ezen szempontban a mérvadó nem a betegkezelés, hanem a tanítás. Ebben a tekintetben egy főiskola tanintézete lényegesen különbözik egy „charity institution“-tól. Utóbbinál minden a betegkezelés kényelméhez és javához idomul, minthogy sem a tanítás, még ke- vésbbé pedig a tudományos törekvés alkotja integráló elvi alkatrészét az ily intézménynek. Ennélfogva a tanterem a klinika központjává tétetett. A közlekedésnek úgy az orvosi személyzet számára, mint az orvos- tanhallgatóknak és a betegnek a lehető legkényelmesebbnek kell lennie. A mi épületünknél tényleg úgy vannak a helyiségek beosztva, a tanterem egyik odalán azonnal hozzáférhető a sebészeti műtőterem és a hozzátartozó mellékhelyiségek a sterilizáció, radiografia és narcosis számára, továbbá az egész ambulancia; túlsó kisebbik oldalon pedig van a klinikai tanár szobája és a gazdag szakkönyvtár. Hátra van még a stomatológiai propaedeutika helyiségeinek vázolása. Ez az épület második emeletén van, a többi részektől üvegfallal teljesen elkülönítve. Magában foglalja a viviszekciós helyiséget, a bakteriológiai és szövettani laboratóriumot 4—6 dolgozó számára és ennek szomszédságában a múzeumot odontografikus, anatómiai és pathológiai gyűjteménnyel. Középütt bemenettel a vivisectiós helyiségből van a propaedeutika tanárának tágas barátságos szobája, aki ilyformán a betegkezelő klinikától teljesen elkülönített otthonnal bír, amint ez egy búvárt megillet. Térbelileg a betegek és tanulók forgalmától elkülönítve kellett elhelyezni a fekvő betegek osztályát; egyrészt, hogy a kívülről szállított alimentációnak könnyen hozzáférhető legyen, másrészt pedig, hogy a szenvedő, lázas betegek nyugalmat találjanak. Ezért ezen célra a nyugalmas technikai applikáló helyiségtől oldalt eső épületszárny használtatott fel. A betegek bemutatása a hallgatóságnak az első emeleten történik, ahová esetleg hordágyon vitetnek; ha pedig állapotuk miatt az ágyat el nem hagyhatják, akkor az orvostanhallgatók a tanár vezetése mellett csoportonként a betegosztályra mennek. Felemlítendő még, hogy a klinikán folyó kutatások támogatására szolgál az udvarban elhelyezett állatpavillon, továbbá az elsőemeleti röntgenező helyiség, a sötétkamra és a (phantom) gyakorló a két-két utóbbi a második emelet végében. Némely helyiségek (könyvtár, gyüjteménytár stb.) bizonyos aránytalan összeszorulást szenvedtek, amit sajnálattal kell fölemlíteni, mert a közoktatási kormány az épületnek udvari szárnyát a tervekből törölte. 16