Baló József dr.: A láthatatlan kórokozók filtrálható virusok - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára (Budapest, 1931)
B) Részletes rész - II. Herpes és hasonló betegségek
40 Részletes rész született, s míg az anya egészséges volt, a gyerek nővérei varicellával betegedtek meg. Lereboullet és Moricand oly esetet írtak le, amelyben az anya a szülés előtt, az újszülött a 14. napon betegedett meg varicellával. A varicella 1—14 évig leggyakoribb, s főleg 6—7 évig. Felnőttek azért nem betegedtek meg, mert gyermekkorban kiállották. Ha megbetegednek, megbetegedésük enyhe. (Krause.) A fertőzést a garatváladék és a beszáradt hólyagok élporlásá- ból származó anyag közvetíti. Behatolási kapu legtöbbször a garatnyálkahártya. Dreyer traumaticus varicelláról ír. Ily esetekben az a látszat, hogy valamely seb a behatolás kapuja. Mint v. Niedner kimutatta, ilyenkor valószínűbb, hogy a varicella-kiütés a kötés izgató hatására a seb körül nagyobb számmal mutatkozik. A varicellát házinyúlra átvinni Salmon, Tyzzer, Teissier, Gasti- nel és Reilly próbálták, főleg corneára. Groth intracornealis oltással hólyagot kapott. Park, Martin és Tyzzer nem tudták majmokra átvinni a betegséget. Bertarelli szerint a kutya és tengerimalac sem fogékony. Rivers és Tillett 1923-ban házinyulat intratesticularis oltással akartak fertőzni, de kiderült, hogy egy, a nyulaknál előforduló filtrálható vírust oltottak tovább. Később Rivers azt találta, hogy a cercopithecus lalandi és cercopithecus sabaeus fogékony a varicellával szemben, ha az első 72 órában a varicellapapulák és hólyagok emulsiojával e majmokat intratesticularisan oltjuk. Rivers szerint patkány, házinyúl, tengerimalac és tyúk nem fogékony. Tezner varicella hólyagtartalmát gerincvelőbe oltva, mononuclearis meningitist kapott. Ez ellentmond Rivers és Tillett észleletének. Már 1875-ben Steiner a varicellát gyerekről gyerekre vitte át. Újabban Kiing végezte az átoltást sikerrel. OJtógerelyt korai, víztiszta varicella-hólyag tartalmával nedvesített meg, s a bőrbe háromszor enyhén beszúrt úgy, hogy a vérzést elkerülje, s a gerelyt még egyszer megnedvesítve, ezt megismételte. A 8. napon kis papula, következő napon varicella-hólyag keletkezik vörös zónával körülvéve. A következő 2—3 napon e vörös zóna növekszik, majd a 3—4. napon a hólyag beszárad, s 2—3 hét alatt a pörk leesik. Kiing a varicellát 6 generation vitte át. Szerinte az átoltás közel 100%-ban sikerül, de Meyer-Stromfeldt csak 55%-ban, Meyer 34.2%-ban kapott pozitív átoltási eredményt. Hamdrik eredménye is rosszabb, mint Kling-é. A varicella-hólyag szövettani szerkezetével Unna, Tyzzer és Paschen foglalkoztak. Főleg az ő vizsgálataik nyomán írja le Hammerschmidt a hólyagok keletkezésének mechanismusát. A hám középső sejtrétege betegszik meg. Kis, kerek, élesen elhatárolt gócok keletkeznek, amelyeknek megfelelően kétféle hámsejtelváltozás mutatkozik. Egyik a góc közepén figyelhető meg. A hámsejtek magja itt megkisebbedik és chromatinja sötét lesz. Ily magvak a protoplasma üregében fekszenek. E magvak amitoticus módon oszlanak, a protoplasma nem oszlik és így óriássejtek keletkeznek. A magkörüli elfolyósodás nő, s a magvak is elvesztik festődésüket. Ez az elváltozás Unna reticularis degeneratioja. A leírt elváltozás körül a sejtek magja megnövekedik és chromatinjuk megkevesbedik. A nucleolus viszont megnagyobbodik. E hólyagszerű magvak is oszlanak, ami által az óriássejtek más fajtája keletkezik. A sejtek protoplasmája elfolyósodik és perifériája legömbölyödik. (Ballonierende Degeneration, Unna). Végül
