Baló József dr.: A láthatatlan kórokozók filtrálható virusok - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára (Budapest, 1931)
B) Részletes rész - I. A különböző himlőfajok azonosságának kérdése
Részletes rész 25 a malac, disznó, átvihető emberre. Nem fogékony a házinyúl, tengeri- malac, egér, patkány és galamb. Subcutan, intravénás oltás és a bőr scarificatiója a fertőzés módja. Beteg állat szöveteinek legnagyobb része fertőző, leginkább a bőrelváltozások, crusták. Vér, nyirokcsomók nedve fertőző. Hogy a kórokozó filtrálható virus, 1913-ban Poenaru bizonyította be. Szerinte a vérsavó hígított Berkefeld-filtratuma fertőző. Fertőzés után az állatok mentesek a megbetegedés ellen; vaccinatio lehetséges. Irodalom. Poenaru: Bull. Soe. Centr. Méd. Vét. 1913, 67, 148. — Velu: Rec. Méd. Vét. 1916, 92, 24; 28. 9. Tevék variolája, camel-pox, variole du chameau. Indiában, Punjab tevetenyésztő vidékein előforduló, általában jóindulatú megbetegedes, amin csaknem minden teve átesik az első, vagy második évben. A megbetegedés minden szezonban előfordul, az esős évszakban lefolyása súlyosabb. A megbetegedés az ajak diffus duzzadásával kezdődik, enyhe hőemelkedéssel. Az ajak bőrén, esetleg a hüvelyben, kemény, vörös csomók jelennek meg, s a súbmaxillaris és inguinalis mirigyek megduzzadnak. Végül barna pörkök keletkeznek. Súlyosabb esetekben az ajkon, hüvelyen, fejen, lábon és egész testen laesiok találhatók, s a lázas tünetek kifejezettebbek. A conjunctiva megbetegedése vakságot okozhat. Idősült esetekben a nyirokcsomók elgenyedhetnek, tüdőtályogok, enteritis található. Ilyenkor a lefolyás kedvezőtlen. Ritkábban idős tevéken is észleltek himlőt. Punjab és Rajputana tevetenyésztői arra törekszenek, hogy a fiatal tevék az esős évszak előtt állják ki a megbetegedést. Ezért a tevehimlőcrustát szárazon elteszik és május végén és június elején vele a fiatal tevéket beoltják. Fiatal tevék ajkát tűvel megszurkálva, a tejjel kevert crustát bedörzsölik. Ilyenkor 4 napi incubatio után kifejlődik a himlő. Elég 1—2 tevét beoltani, mert azután a nyáj többi tagja magától megkapja. Juhhimlő tevehimlős vidékeken gyakori, mégis, hogy a kettő között összefüggés lenne, nem volt megállapítható. Irodalom. Leese: The Journ. of Trop. Vet. Science 1909, 4, 1. 10. Lóhimlő, stomatitis pustulosa contagiosa, coitalis exanthema. (Variola equina, variole equine, horse-pox, vajuolo equino.) Jenner azt hitte, hogy a tehénhimlő forrása a lovak himlője, ez (Grease, sore-heels) Loy szerint lóról marhákra és innen emberre ragadhat. A lovak himlője több formában ismeretes. Fiatal lovak csüdjén vesico-pustulosus kiütés alakjában fordul elő. A duzzadt csüd- hajlatban borsónyi hólyagok támadnak, amelyek később megpukkadnak és beszáradnak. A megbetegedést kocsisok, kovácsok patkoláskor viszik át. Előfordul e megbetegedésnek kivételesen generalizált formája. A lóhimlő másik alakja a stomatitis pustulosa contagiosa. Ez láz mellett conjunctivitissei kezdődik, a felső ajkon, pofán, nyelv hegyén és oldalán, orrnyálkahártyán gombostűfejnyi-borsónyi pustu- lák keletkeznek, amelyek később kifekélyesednek, s a súbmaxillaris
