Baló József dr.: A láthatatlan kórokozók filtrálható virusok - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára (Budapest, 1931)

A) Általános rész - 2. Filtrálható vírusok tenyésztése

Általános rész 8 immunanyagok keletkeznek. Az immunitás rövidebb vagy hosszabb ideig tart. Mesterséges immunizálás is a legtöbb esetben lehetséges. A filtrálható vírusok nyomában sokszor baktériumok is behatolnak a beteg szervezetbe, a másodlagos bakteriumbevándorlás szövődmények­hez vezet. A filtrálható vírusok csoportjának határát élesen megvonni nehéz. A rickettsiák, amelyek a kiütéses typhust, Rocky Mountain spotted fevert, wolkyniai lázat, heartvvatert, Tsutsugamushi-betegséget okozzák, a legtöbb szerző vizsgálata szerint nem filtrálhatok, ezért a rickettsiá- kát e könyvben nem tárgyaljuk. Irodalom. Barnard: Lancet 1925, 209, 117. — Bechhold und Villa: Zeitschr. Hyg. 1926, 105, 601. — Beijerinck: Cbl. Bakt. II. Abt. 1899, 5, 27. — Iwanowski: Botan. Zbl. 1893, 3, 266. — Kruse: Münch, med. Wochensclir. 1914, 61, 1547. — Lipschütz: Kolle, Kraus, Uhlenkutk Handbuch 1930, 8, 311. — Loeffler und Frosch: Cbl. Bakt. I. Abt. 1898, 23, 371. — Mrowka: Cbl. Bakt. 1912—13, 67, 249. — Kivers: Filterable Viruses 1928, 3. — Roux: Bull. Past. 1903, 1, 7; 49. — Schweizer: Arch. f. Hyg. 1921, 90, 155. 2. Filtrálható vírusok tenyésztése. A filtrálható vírusok közül először a pleuropneumonia vírusá­nak tenyésztését sikerült megvalósítani. Nocard, Roux, Bőrrel, Salim- beni és Dujardin-Beaumetz 1898-ban bouillonnal telt collodiumzsákban tenyésztették, amit házinyúl hasüregébe helyeztek. Később a tenyész­tés Vao-rész házinyúlserumot tartalmazó Martin-bouillonban, sőt Bordet- nek a Bordet-Gengou-bacillus tenyésztésére szolgáló szilárd táptalajon is sikerült. Bridé és Donátién 1925-ben megállapította, hogy juhok és kecskék agalactia contagiosáját a pleuropneumonia contagiosához hasonló látható filtrálható virus okozza, amely serumbouillonban és serumagaron tenyészthető. A látható és filtrálható vírusok közül Olitsky és Gates a járvá­nyos influenza kórokozójának, a bacterium pneumosintesnek tenyész­tését valósította meg. Ők a Smith-Noguchi-féle aseites-nyúlvesés táp­talajban vaselinfelülrétegezéssel anaerob körülmények között tenyész­tették a kórokozót, s míg eleinte a tenyésztés nehezen ment, később véragaron is sikerült és 3 évi tenyésztés után a kórokozó sapro- phytává vált. Többféle más filtrálható virus tenyésztését is anaerob körülmé­nyek között a Smith-Noguchi-féle táptalajon kísérelték meg. Flexner és Noguchi 1913-ban a poliomyelitis vírusát ezen a táptalajon tenyész­tették paraffinolajjal fedve. 5 napra a táptalajban opalescálás mutat­kozott és Giemsa-festéssel 0.2—0.3 μ. nagyságú, párokban, vagy rövid láncokban elhelyezett szemcsék voltak kimutathatók, amelyeket glo­boid testeknek neveztek. A globoid testeknek 10-ik generatiójával maj­mokat beoltva, még mindig poliomyelitis volt előidézhető. A poliomye­litis vírusát újabban Long, Olitsky és Rhoads tenyésztették. Loewe és Strauss az emberi járványos enkephalitis vírusát 0.25 μ. nagyságú szemcsék alakjában a Smith-NoguChi táptalajon tenyészteni tudta. A Smith-Noguchi táptalajt használta fel Foster a nátha vírusának tenyésztésére, de Olitsky és McCartney a vírust ugyanígy sikertelenül tenyésztette. Noguchi a febris recurrens spirochaetájának tenyészté­sére használatos táptalajban a lyssa kórokozóját tenyésztette és mag­i’”

Next

/
Oldalképek
Tartalom