Argenti Döme dr.: Hasonszenvi gyógymód kezdő h. orvosok, művelt nemorvosok használatára és a gyermek első nevelése főleg szülék számára 2. (Pest)
Gyakrabban előforduló betegségek - I. A fej egyes részeiben. Különösen a szembetegségek
85 varancsokat legtanácsosb bántatlanul hagyni; mert ha ezek külsökép bármi módon izgattatnak, azonnal rákfenének indulnak. Szenihój-husany (Sarcoma palpebrarum). E baj a szemhéj köt-hártyájának húsos, nem fájós kinövése, mely kinövésnek alapja néha szélesebb, néha vékonyabb, és ennek következtében a husany üllőnek, vagy függőnek mondatik. A husany föliilete majd puha és sima, majd kemény és egyenetlen, Az üllő husany e szerekkel gyógyíttatik: Staphysagria, vagy thuja által, melyekből 6 golyót 10 evők. vízben felolvasztván, adjunk be minden 3 órában egy kanállal. Azon husany, mely mintegy száron függ és azért függőnek neveztetik, leghamarább és legbiztosabban távolít- tatik el ollóval vagy késesével. B i b i r c s (Papula) az alsó szemhéj köt-hártyáján fordul elő kivált azon leányoknál, kik rendetlen havitisztu- 14sban szenvednek. Kis gombocskát képez, mely szüntelen viszketésnél egyéb alkalmatlanságot nem okoz. Ha ujjakkal izgattatik, hamar megnő. Lehet ugyan e kinövést is ollóval elmetszeni; de mivel gyakran szók visszatérni, gyökeres gyógyítást leginkább e szereinktől várhatunk : Pidsat., sepia, lycopod. Ezek közöl az egyik vagy másik úgy veendő, mint előbb említém. De hogy hatása is legyen a bevételnek, a diaeta megtartása szükséges. Húscsa (Caruncula) mind a tűik- mind a szaru-köt- hártyán előfordul és ott kis, vöröslő, nem fájós csomót képez , mely ha a szaruhártyán támad, a látást többet kevesebbet gátolja. Legtöbbször görvélyes gyuladásokban szenvedő egyéneknél tapasztalható. E baj ellen szolgálandnak a sulphur, belladonna, thuja, staphysagria; melyekből 5 golyót 10 ev'ókan. vízben felolvasztván, vegyen be a beteg minden 3 órában egy kanállal. Szeni-röp (Pterygium). E baj a szemteke köt-hártyájának kúp-oszlopos kinövése, vagy inkább összetömődése; melynek hegye mindenkor a szaru-hártya felé áll, annak széléig ér, vagy arra is elterjed, de középpontján túl nem
