Argenti Döme dr.: Hasonszenvi gyógymód kezdő h. orvosok, művelt nemorvosok használatára és a gyermek első nevelése főleg szülék számára 2. (Pest)

Gyakrabban előforduló betegségek - I. A fej egyes részeiben. Különösen a szembetegségek

44 jelei e következendök : tetemes fényiszony; meleg és néha esipős könyek elválasztása; nyomó, lassankint növekedő és éjjel dühöngő szem-fájdalom; a ttilk-hártyának halavány, a szaru-hártya körül tömöttebb vörössége; a köthártya eleinte ködös homályba borul, néha a szaru-köthártya alá ömlött vértől vörös szint mutat; hasonló vörös foltok tapasz­taltainak leggyakrabban a szaru-hártya felső vagy alsó szi­lién; a látás majdnem mindenkor csak a fénysejtésre van szorítva; a lázas állapot ezen gyuladásnál ritka. E gyuladásnak lefolyása makacs, hosszadalmas, ritkán és csak akkor végződik eloszlatással, ha mind az átalános betegség mind a szemgyuladás kisebb mérvben van jelen és azonnal czélszerüen orvosoltatott. Ha a szaru-lob töké­letlenül oszlott el, az összegyűlt nyirk egy része megheged­vén , a szaru-hártyán foltos homályokat képez; azonfölül, mivel a szaru-lob hosszas lefolyása alatt ezen hártya ritkán marad föliiletes fekélyedés nélkül, a behegedt helyeken néha apró heg-jegyek is (cicatrix) csatlakoznak. Ritka esetekben a görvélyes szaru-lob a szaru-hártya búj álkodá­sát hagyja maga után, vagy szaru-posztót okoz. Itt is eleinte az aconit a tudva levő mód szerint veendő. Euphrasia tetemes fény-iszony, esipős könyek elvá­lasztása, szaru-hártya-foltok, heg-jegyek (Narben) jelen­létében. Calcarea, silica, ac. nitri, zizia a nyavalyának hosszas lefolyása alatt fejlődött fekélyek, heg-jegyek, homály alkal­mával használandók. A kezdő fekélyedés ellen a: Repar sulphuris jó sikerrel adatik. 5 golyót 10 evokan. vízben felolvasztván, minden 3 — ó órában 1 kanállal vegyen be a szenvedő. Görvélyes köt-Iob (Conjunctivitis scrophulosa). Igen sokszor fordul elő, a köt- és tülk-hártya vörösségével, szúró fájdalommal, a könyek bő elválasztásával, fényiszonynyal kezdődvén. A vörösség tömöttebb a köt-hártyán, melyen a vér-edények összeszedetve nyomulnak a szaru-hártya felé, mintegy fürtöket képezvén. E fürtök végein, közel a szaru- hártyához, vagy magán a szaru-hártyán apró pörsök támad­nak , melyek izgékony egyéneknél savóval, petyhüdteknél geny-forma anyaggal vannak telve. Felfakadván e fekélyek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom