Argenti Döme dr.: Hasonszenvi gyógymód kezdő h. orvosok, művelt nemorvosok használatára és a gyermek első nevelése főleg szülék számára 2. (Pest)

Gyakrabban előforduló betegségek - I. A fej egyes részeiben. Különösen a szembetegségek

140

— a fej felső részétől a nyakszirtig: baryta, sabina;

— a nyakszirttől fölfelé: carbo, ferrum, pulsat., silica;

— nyakcsiga-feszességgel: graph., spigelia, lachesis, veratr.— kóborló fejfájás : puls atilla.

Egyébiránt valamint a külső fejbántalmakra nézve, az átalánosan leirt „bőr- és csont-bántalmak“ közt is kereshetünk gyógyszereket: úgy szellemi izgatottság-szülte,

— activ vagy passiv állapotra változó, — az idő viszonyokra, hideg, melegre fellépő, — vagy egyéb körülményektől függő fejfájásban, felhasználhatjuk még mindazt, mit az „átalános repertóriumban“ felhoztam.

Rövid megjegyzésre méltó azonban, mikép az aconit, bryonia, calcar ea, nux, spigelia választandók, midőn fejmozgás által növekszik a fejfájás;

— bellaci., nux, bryonia, pulsat., midőn szem mozgás

vagy felnyitás alkalmával nagyobb a fejfájás;

— china fejmozgatásra kényszerítő fejfájásban hasznos;

— nedves időben jelentkező fejfájásban: carbo v., rhodod.

adandók;

— reggeli fejfájásban: graphit, natrum m., nux, phosphor,

sepia, sulphur;

— esti f. : pulsat., lycop.; éji f.: carbo v., china, lycop.,

mere. sat.

A gyógyszerek bevételi módját nézzük a 7. lapon.

Arcz orbáncz.

(Sz. Antal tüze — Rothlauf.)

Kezdődik e nyavalya némi feszülésnek, viszketésnek vagy égetésnek kellemetlen érzésivei, a bőrnek azon helyén, hol később meg fog jelenni; másod vagy harmad napra lapos, meleg, fényes s vörös daganatocska, közönségesen csekély, viszkető, kevéssé égető vagy szúró fájdalommal emelkedik föl, mely fájdalmak az orbánczczal járó lázzal együtt estvefelé nagyobbodnak, reggel pedig kisebbednek. E kórjelekhez tartoznak még: a fejfájás, kivált a homlok körül, a nyelvnek szárazsága, nagy szomj, néha undor, hányás, nagy nyugtalanság.