Argenti Döme dr.: Hasonszenvi gyógymód és gyógyszertan kezdő h. orvosok és művelt nemorvosok használatára 1. (Pest)
Hahnemann életrajza
21 vérem végkép kihűl — ekkor majd elnémulok ...) Aljas szóbeli rágalmakra sohasem felelt, loyalis eszközöket választván mindenkor magas czéljára; ily esetekben családja, bizalmas barátai meghitt körében tárá ki zúzott szivének belsejét; a rágalmak feledésére ezeknek kedves társaságában kerese szórakozást, és a sok küzdésben megfeszített, sokszor ellankadt lelke itt nyert ideiglenes nyugalmat, itt pihent meg édesdeden, itt lelt ismét friss uj erőt. De nem engedett senkinek, ki őt Írásban támadá meg, ritka tudományos ügyességgel küzd vén le elleneit, néha azon stylt használván, minővel megtámadtatott. Erkölcsi és hazafiui szent kötelességem paranoeolá nekem is, hogy nyilvánosan lépjek fel a hasonszenv ügyében, melynek áldását számtalan esetben már évek óta tapasztaltam. Az emberiség ügyében léptem fel szerény munkámmal 1847 ben; fel kellett lépnem akkor már tizenkét évi szigorú kisérleteim után, noha eleve tudtam, miként akadályokra találandok, miután a legjobb újnak sorsa, az ellenszegülés, megvettetés. De a küzdést nem tekintém bajnak: a küzdés mozgás, a mozgás élet. Tiszta érzetemben nem retteghettem a küzdéstől; mert kitűzött czélom nemes lévén, ellenszegülés esetében csak nemes ellenségre, nemes fegyverre számítottam, annálinkább, mivel az alapjában ingadozó régi gyógymód mellett harczolni, azt még sokáig fentartani akarni, hasztalan törekvés, épen úgy, mint nem használ a házat külsőleg kiékesíteni, hogy szinleg lakhatónak látszassák, midőn annak belszerke- zetét már régóta kárhoztatják a leghíresebb szaktudós mesterek, mely miatt előbb-utóbb romokba kell dőlnie. E szavaim erősítésére szolgáljanak a „gyógyászat“ 1862. évi 27. sz. 546. 1. megjelent e sorok: az emberi nemet és a társadalmat leginkább érdeklő része gyógy tudományunknak, a gyógykezelés, vagyis a betegség biztos gyógyszereinek feltalálása és azoknak kellő megválasztása, vajmi keveset haladott — hogy igy fejezzem ki magamat — előre, ha nem akarok azon jjessimistákkal tartani, kik szerint a gyógytan egy lépéssel nem előre, hanem hátra ment. Elleneimben azonban csalatkoztam; de szívesen megbocsátok, sőt köszönettel tartozom nekik; mert közfigyelmet gerjesztvén a homoeopathia iránt, a t. közönség látja immár a homoeopa- thia, ismeri az allopathia műveit és — ezek után ítél. A személyes rágalmak csak a rágalmazót sújtják. Ekkép -r- ha mindjárt az orvosok legnagyobb száma nem barátja a homoeopathianak, ennek virágzatát már most bizton remélem édes hazámban: mert a haladásra törekvő magyar, nemes hevével felkarol mindent, mi nemes és az emberiségre nézve üdvös. Tudománya fonalán az or\os c^ak
