Argenti Döme dr.: Hasonszenvi gyógymód és gyógyszertan kezdő h. orvosok és művelt nemorvosok használatára 1. (Pest)

Hasonszenvi gyógyszertan

Szaggató f. a bal vagy jobb váll-tói a kéz Ízületéig, nyugalomban, vagy ha karját fölemeli. A felső kar-ban összeszorító f.; e mellett az itteni izmok kőkemények; a fájdalom enyhül, mihelyt egészséges kezével összenyomja a szenvedő kart. Az alkarban húzó f. a kézig terjedő, főleg nyugalomban. Fölrepedezett bőr a kezeken. Az ujjak egyikének vörös, forró, viszkető daganata, azon napokban, melyekben széke nincsen. Szaggatás az ujjakban.

Sza^o-ató f. a felső lábszár és térdben. Összeszorító

Oo

f. a lábikrában éjjel az ágyban. Kelés az alsó lábszáron.

Jegyzék. Figyelemre méltóé szer: kivált női, gyermekkori bántalmakban. Iclc tartoznak a havitisztulási rendetlenségek; a gyermekaszkór; nehézkor. Egyébiránt, a leirt symptómák, egyéb betegségek gyógyítására vonatkozó körülményekre is figyelmeztetik az olvasót ; itt még csak a szürke hályogot említem.

Magnesia muriatica.

Kitünőleg működik e gyógyszer a nőknél, különösen azoknál, kik hysteriában szenvednek. Legtöbb bántalmak ülés alkalmával lépnek fel, mozgásban enyhülnek, kivált midőn szabadban mozog. Nagy gyengeség. Aléltság. Méhkőros görcsök.

Álmosság nappal; este későn alszik el és igen nyugtalan az álma.

Láz. Fázékonyság este; télen a kályha mellett is. Vagy — forróság az egész testben, este, éjfél előtt. Ejfél utón bő izzadás.

N -kábulás, oly érzéssel, mintha feje tele volna. Szédelgés. Naponkint megjelenő fejfájás, oly érzés mellett, mintha ki nem aludta volna magát. Nyomó f. a homlokban. Nagy szaggatás a homlok és halántékokban; a fejtető is igen érzékeny, mintha haját húznák fölfelé. Kopogó f. a fejtetőben, innét a halántékig vonuló. Szúró f. a homlokban; vagy nagy forróság. Ha fejét betakarja, ekkor enyhülést érez. — Külsőleg: csomók a fej hátsó részén, érintésre fájdalmasak.

Szem-fájás, mintha por esett volna szemeibe. Szúró, égető szemfájás. íjjel összeragadnak a szemek és reggel

306