Argenti Döme dr.: Hasonszenvi gyógymód és gyógyszertan kezdő h. orvosok és művelt nemorvosok használatára 1. (Pest)

Hasonszenvi gyógyszertan

130 kákban kidudorodó aranyér. Forróság az aranyeres cso­mókban. Epés szók, de nem vizenyős; rothadtféle, sajátságos szagu. Nyákos székiirülések. Fehéres hamuszinű szék. Székszorulás a belek zsongtalanságától. Állásban oly ér­zés, mintha széke akarna lenni. Vizelés alatt egyszersmind késztetés a székre; sáfrány- szinti vizelet. Mell-fájás oly érzéssel, mintha a f. a csont és hús közt fészkelne. Mély légzés alatt is fáj elöl a mell. Mellszo­rongás. Vértolulás a mellben. Kereszt-fájás, a medenczéig vonuló, este növekedő és komolyságot okozó. Nyomás, nehézség érzete a kereszt­ben, ülés alkalmával, — mozgás által enyhülő; e nehézség érzete a kereszttől a medenczéig, innét a végbél felé vonul. Jegyzék. Azon jellemző körülmények, melyekben e gyógyszer indikálva van, kivonatban ezek. Vértolulás a fej, mell és hasban. Máj- és lép-bántalmak; epekövek; epés, vizenyes, rothadt szagu hasmenés; has-vértelj (plethora abd.). Megrekedt arany eres, havi vérfolyás. Elnyomott vizelés; sáfránszinü vizelet. Alumina. A lólekre nézve: szomorú, leverő gondokkal való fog­lalkozás. Nyugtalanság, belszorongás, félelmesség. Vál­tozó kedély. Unottság, semmi kedv a foglalatosságra. Nagy szórakozottság. A testre nézve átalában: összehúzás érzelme a belszer- vekben. Nyák-hártya bántalmak. Evés után sulyosbul- nak a kórjelek. A szabadban való járás után leverettség, elfáradás. A beszélés erőltetésbe kerül, bágyaszt. Aka­ratelleni mozgások, rángások, görcsös nevetés. Görvély. Fázékonyság. Bőr-bántalmak: holdváltozáskor gonoszabbak. Nyomó fájdalom a homlok táján; szúrások az agyban, hányással; fej-forróság. Szem-égetés felébredéskor; könyezés; gyakori nyák­elválasztás; homályos látás, mely miatt szemét minduntalan törtilgeti; bandgyalság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom