Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)
—$ 46 f— 1 egmagasabb világosság* tiszta felfogásával okvetlen kell birnunk. a) A v e r á r n y é k. Midőn fényes nappal valamely napsütötte házra tekintünk, akkor közvetlen az előálló háztető alatt (az eresz alatt) némi igen erős árnyékot veszünk észre, szintén ily erős árnyék borítja azon embernek homlokát is, ki kalapját jó mélyen vágja fejébe, és a nap felé (de nem éppen a napba) tekint, lám eme erélyes árnyék ver ár nyáknak (Schlagschatten) mondatik. Ily verárnyéka van minden élőfának, minden a földbe vert tuskónak tövén, sőt még a csecsbimbó alján is, meg a felső szemhéj alatt a szemgolyón. Hol tehát valamely rajzban erős verárnyék látható, ott a ver- árnyék fölötti vagy melletti részlet úgy tűnik föl, mintha előál- lana, kiállana, s ha valakire (a magában jól elkészített) rajz ezen behatást nem eszközli, az szoktassa szemét a sikerteljes látásra, mi gyakorlat útján igen szépen kifejlődik. b) A legmélyebb árnyék. Ha valamely rajzon feke- tés foltokat vagy csíkokat látunk, akkor azokat rendesen ne tartsuk fekete pecséteknek (mint a gyermek a holdon mutatkozó sötétebb helyeket), hanem mélyedéseknek (mint a csillagász a holdnak sötétebb pettyeit tartja mély völgyeknek); tudjuk t. i. hogy a világosság legmagasabb foka fehér vagy a fehért igen megközelítő színben mutatkozik, a sötétség legmagasabb foka pedig a fekete színben külöli magát, ezen árnyéklati fokozatot legmélyebb árnyéknak, vagy nyomadéknak (Drucker) nevezik a szakemberek, — azt is tudjuk, hogy a barázdákba, repedésekbe, kút- vagy aknaszerü mélyedésekbe éppen úgy, mint a fúró vagy a véső által eszközlött furadékokba, vájadékokba igen kevés világosság jut, és éppen ez oknál fogva árnyék, azaz sötét szürke, vagy éppen fekete szín észlelhető; innen magyarázhatni tehát, hogy miért kell sötét helyeket rendesen mélyedéseknek, repedéseknek stb. tartani; a rendes szót pedig azért függesztem hozzá, mert néha lapos test is lehet az, mit a ki nem színezett rajzban feketén állítunk elő, ha t. i. az illető lap fekete színnel bir, p. valamely kusztorának lapos nyele, de a különbséget a fekete tárgynak küleme és mellékrészei csekély figyelem segélyével úgy is tudtul adják. c) A legmagasabb világosság, (das höchste Licht). Midőn valamely fényes tárgyra, p. valamely fémgombra, vagy selyemruha-ráncra, vagy valamely igen fényes csizmára figyelmesen tekintünk, azt vesszük észre, hogy mind ezen tárgyakon egy kisded helyen majdnem oly világosság létezik, mint valamely
