Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)

müvésztudósnak rendes jelleme szokott lenni, mert csak akkor vergődhetik föl a művészet kedvelője a valódi müvészségre, ha nem a mammonért, hanem magáért a művészetért kedveli a művészetet, mint az igaz ember az erényt nem az elismerésért , nem a dicsőíttetésért követi, hanem magáért az erényért.

Második szakasz.

Azon kategóriák, melyek a jó rajzban keresendők.

A rajz átalában kétféle, úgymint ki nem színezett, és a kiszínezett.

I. A ki nem színezett rajz rendesen rajzónnal vagy fekete krétával állíttatik elő (csak ritkán fekete tussal), és újra kétféle, úgymint:

1) Anem árnyékolt vagyis lineáris, mely valamely testnek (és elágozó részleteinek) csupán körrajzát ábrázolja,

2) az árnyékolt, vagyis plastikus avagy mintázott (modellirt) rajz, melynek föladata abban áll, hogy valamely lapos fölületen (papíron, vásznon, falon stb.) holmi három dimensi ó v a 1 (hosszúság, szélesség és magassággal, avagy pedig mélységgel) bíró testet tüntessen elő.

Megjegyzendő a lineáris rajzról, hogy az nem csupán lapos tárgyaknak előállítására szolgál, például a földképek készítésénél , hanem hogy testeknek (plasticus tárgyaknak) leábrá- zolására is alkalmaztatik, de akkor eme tárgyak csak schema- tice lesznek előállítva, melyeknek megtekintésénél t. i. a nézőnek képzelő tehetsége kényszeríttetik annak kiegészítésére, mi a rajzból (t. i. az árnyék és a világosság) elmaradt.

A lineáris rajz csupán tudományos célokra alkalmazható, főleg építészeti, de meg természetrajzi és bonctani tárgyak előállítására is, mig az árnyékolt rajz tu 1 nyomó 1 ag művészi célokra szolgál.

II. A kiszínezett rajz alatt magát a festményt érteni, vagy a festést, vagyis a tárgyaknak árnyékkal, fénynyel és természetes színnel való hű lemásolását. A kiszínezett rajz csak ritkán szolgál tudományos, ellenben leggyakrabban művészi igényeknek.

„Furcsa dolog“! igy szól magában némely fiatal felem, „hogy mai nap a festést is rajznak nevezik, holott a rajzoláshoz rajzón, fekete kréta vagy tusba mártott toll kívántatik meg, a festéshez pedig ecset“. Kik igy tűnődnek, alkalmasint azon festési eljárásra gondolnak, melyet illumin ál ásnak nevezünk, midőn például kő- vagy réznyomatokat tarka-barka színekkel bevonnak; ezen eljárás nem festés, hanem mázolás (anstreichen), mert a