Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)
alatti üteret, ívet képezvén, mely ív a bal közös fejütér és bal közös torkolati visszér között azon szögbe ömlik, melyet a bal torkolati és kulcsalatti visszér képez; ezen helyt két billentyűvel bir a mellvezeték, hogy a visszeres vér belé ne tóduljon. Nem ritka tünemény, hogy a mellvezeték, miglen a mellür- be tódul föl (valamely szigetet vagy szigeteket képző folyamként), ágakra szakad, melyek ismét egy közös törzsbe összefolynak. Gr. A bárzsing fekvése. 19. §. A bárzsing az ötödik nyakcsigolyától, mint mondják, a 9-ik, voltaképpen a 10-ik mellcsigolyáig terjed el, és mintegy 20—23 cm. (8—9 hüvelyk) hosszúsággal bir; a bárzsing- nak felső és alsó része szűkebb valamivel a közepénél. Az üres bárzsing össze van lapulva, a középszerűen fölfuvott pedig hengerded, és átalában 2,8 cm. bő, de alulról 2 cm.-nyire szűkül meg. Jegyzet. Olykor a bárzsing alján egy diónyi körülirt tágu- lat található, némileg mint a kérődzőknél. Arnold három ily esetet említ, és hozzá teszi, hogy az illető emberek csakugyan kérődz- tek (rumináltak), nézd Luschka említett munkájának 21. lapját. Midőn a bárzsing a mellürbe jut, % cm.-nyire balra esik az előtte álló légcsőtől (IV. ábra 0 ö 0), s igy a bal hörgnek B H belső fele mögött fut le. A bárzsing felső része a függérnek jobb oldalán, alsó része pedig a függérnek bal oldalán létezik, mert a bárzsing alja a kö- zéphossztol (lefutása rendes helyétől) bal felé, t. i. a gyomor- nyithoz törekszik, és pedig rögtönözött ferde irányban, hogy a bárzsingi résen (hiatus oesophageus) a gyomorhoz jusson. A gerincoszlophoz a függér támaszkodik, és pedig a lehágó függérnek felső része, a függérhez a bárzsing, a bárzsing alsó feléhez a szívburok lapul (ebben nevezetesen a bal pitvar, és valami csekély része a balgyomor felső-hátsó részének), a bárzsing felső részéhez a légcső illeszkedik, de mégis csak úgy, hogy a bárzsing bal széle 3—5 mm.-rel inkább bal felé esik. A bolygideg, a mint a tüdő gyökéröl a bárzsingra vetődik, ak- kint helyezi el magát, hogy a bal valamivel elébbre, a jobb pedig inkább hátra esik. A mellvezeték a bárzsingnak bal és hátsó, a páratlan visszér pedig jobb és hátsó felén lelhető. A bárzsingot sok hörgmirigy környezi, mely ha tultengés- nek indul, veszedelmes nyomást eszközölhet a bárzsingra. 3* 35 i
