Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)

-§ 33 §>—

ered. Ezen alsó szél, mely akvekker nevű öltöny lebbentyüjé- nek kikanyarított alsó s oldalsó széléhez hasonlít, belehelésnél is 5—6 cméterrel rövidebb, mint a mellkas alja (VI. ábra: b, b, b) és éppen addig ér, hol (a mint tudjuk) az igen rézsut lefutó 12-ik bordának közepe van, mint azt az ábra mutatja.

Ezen adatot Luschka ismertette meg, ki arra is figyelmezteti a fürkészt, hogy a bordamellhártya (pleura costalis) szintén 5 cméterrel, azaz mintegy két hüvelykkel rövidebb a mellkas alsó szélénél, mit egyébiránt számos vizsgálat útján valónak nem tarthatok, igy L u s c h k á-nak azon nyilatkozatához sem járulhatok, hogy „ha a mellkas alsó részleteit valamely beható sértés érte: akkor ez csak akkor jut a tüdőbe, hogyha 2 hüvelykkel magasabban áll a sértés a mellkas alsó szélénél, de még ha 3 hüvelyk- nyi magasságban áll is a sértés a mellkas alsó széle fölött, még akkor sem szükséges, hogy a tüdőt érje a beható sértés, ha a sebzés alkalmával éppen kilehelt volt a tüdő.“

10) A jobb tüdőnek belső széle a második és harmadik borda táján (I. ábra: D*) alig áll 3 mméternyi távolságra a bal tüdőnek belső szélétől: íí , mig a tüdőknek hátsó, vagyis tompa széle 3 cméter távolságra áll el egymástól (IV. ábra), a jobb tüdőnek hátsó széle: 53, f*, 12, a bal tüdőnek hátsó széle pedig 49, 49, 49.

Miféle üterek futnak el a tüdő csúcsán?

1) A kulcsalatti ütér (jobbról s balról), mely a mellürböl fölemelkedvén legörbül s az első bordára hajlik, rézsut ki-meg lefelé törekszik födetvén a kulcscsont K cs által.

2) A csigolyaütér (art. vertebralis), mely fölfelé halad a hatodik nyakcsigolya haránt nyujtványába, jó 3 cméternyire a kö- zéphossztol Cs Cs*.

3) A belső mellütér (art. mammaria interna), mely az első bordának porca mögött (szintén jó 3 cmnyire a középhossztol) halad jobbról s balról lefelé. 35, 35, 35; 35*, 35*, 35* (a csillagos baloldalt).

4) A kulcsalatti visszér Z*, Z, mely a kulcsalatti ütér előtt fut el (a két edényt a mellső bordaemelő izomnak (scalenus anticus) Be, Be* alja választja el egymástól.

5) A mellvezeték (ductus thoracicus) IV. ábra &&&, mely csak baloldalt létezik, s hátulról meg alulról borul a tüdőcsúcsra , és mellfelé tartván a mellső bordaemelő izom belső szelén oda szájadzik, hol a belső torkolati visszér a kulcsalatti vissz- érbe olvad.

3