Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)
—§ 30 £— ján lehet ugyan legjobban kieszközleni, ele miután ezen eljárás nem mindenkor foganatosítható: tűkkel való rögzítés az ajánlatos , 6—7 hüvelyk hosszú tűket szúrunk t. i. a mellürbe, s ezen át az asztalba. Mind a két eljárást megkísértvén a kővetkező érdekes adatokra juthatunk: 1) Magasabban áll a két tüdő csúcsa, mint az első bordának porca, és pedig V/2 cméterrel, minek oka az, hogy a bordák rézsűt irányban állanak hátulról s fölülről előre és lefelé, megjegyzendő nevezetesen az első bordáról, hogy annak hátsó része 5 cméterrel áll magasabban a mellsőnél, vagyis a szegycsont markolatának felső szélénél, ezen 5 cméter pedig 2% csigolyának (az első, második s félig a harmadik hátcsigolyának) felel meg, mit sokszor intézett vizsgálatok után állítok, s mit az I. ábra is előtüntet, hol I* az első, IP a második hátcsigolya, és IIP a harmadiknak fele. 2) Alulról nem érnek a tüdők a bordáknak vagyis a mellkasnak alsó széléig, hanem még a legnagyobb beleheléskor ia mintegy 5 cméterrel rövidebbek; (a VI. ábrán aaa: a mellkas alja, b b b a tüdőnek, a megrögzítettnek (!) alsó széle; (az ábra a bal mellkast ábrázolja a felső végtagok- s a nyaknak és medencének eltávolítása után). 3) Ha az ember a megfagyasztott törzsöt függőleges irányban akkint fűrészeli ketté, hogy a törzs egy mellső és egy hátsó félre (nem pedig egy jobbra s balra) váljék: akkor a rekesznek váglapját (I. ábra liü uu) azon helyt látjuk legmagasabbra emelkedettnek, hol az ti JS áll, szándékosan ismétlem, hogy ez jobboldalt van, és oda esik, hol a 4-ik bordaporcnak felső szélétől egy harántvonalat lehet mellűiről hátra felé huzni, mig baloldalt a kifelé eső u féle pont oda esik, hol a 4-ik bordának alsó szélétől lehet egy harántvonalat hátrafelé bocsátani. A rekesznek emez említett (ü és u) legmagasabb pontjain legrövidebb a tüdő. 4) A jobb tüdő, melynek mellűiről látható határai I. ábrán ttttt. rövidebb, de egyszersmind szélesebb valamivel a balnál; — rövidnek azért rövidebb, mert a rekesz jobb fele ü magasabban áll egy bordaszélességgel a balnál, szélesbnek pedig azért szélesb, mert a jobb tüdő bel- széle D* D** túl terjed (bal felé) a középhosszon. A bal tüdő, melynek mellűiről jól látható határai I. ábra P t* t* t* t*, mellül tekintve a negyedik bordaporc táján (I. ábra:
