Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)
(kipraeparálása) után szokták rajzolni; nem fut el t. i. egyszerűen jobbról balra, mint például az f betűnek kampója, hanem egyszersmind hátra és pedig inkább bátra mint balra, ezen hátrafelé tartó iránya okozza azt, hogy a függérívnek balszéle K* nem esik a középhossztol távolabb, mint legfölebb 3 cmeternyire. A függérív a 4-ik hátcsigolya táján átmegy a melli függérbe. A függérív alatt közvetlen a tüdütér bal ága I. ábra FB—FB, ez alatt s mögött a bal hörg (57—57) van, a függérív a légcsőnek IV. ábra 53—53 bal oldalára támaszkodik, midőn a 4-ik hátcsigolya táján az u. n. melli függérbe (aorta thoracica) megy át. A fiiggérívböl erednek: jobbról a névtelen ütér (arteriaanonyma) I. ábra U U*, melynek bal oldala a szegycsont felső széle fölött éppen a középhosszt érinti, balról a bal közös fej ütér (art. carotis communis) W* W* és e mellett, még pedig hegyes szögletben: a bal kulcsalatti ütér (art. subclavia sinistra) R* R* R*, melynek külső széle nem egészen 3 cm.-re esik balra a középhossztol. A névtelen ütérnek hossza rendesen 3\ cm., szélessége 1 cm., tudvalevő dolog, hogy a névtelen ütérböl a jobb közös fej- ütér W W és a jobb kulcsalatti ütér RRR fakad. A névtelen ütér (mint a kép mutatja) alulról halad föl és jobbfelé, födvén a légcsövet: 53—53*, és födetvén a bal névtelen viszszértöl: U* Q. Mint tudjuk, a szív és a nagy edények, e szerint a kulcsalatti literek is a hátsó mellgátorürben, s igy a mellhártyaürön kívül fekszenek, midőn tehát a (jobb s a bal) kulcsalatti ütér a mellürböl kiemelkedik, hogy a mellső bordán nyargalva, de a kulcscsonttol rézsut fedve a mellkas kiilfölületére jusson, s a hónaljba bújhassák: akkor az említett kulcsalatti ütér a tüdőcsúcsot borító fallapi (ktilréteget képző) mellhártyán fut el, és okoz is ezen útjában némi barázdát, mind a tüdő csúcsában, mind pedig az első bordának fölületén, és pediglen a mellső és a középső bordaemelő izomnak (scalenus ant. et med.) alsó vége között. A kulcsalatti ütérböl fölül a c sigoly a-ütér, I. ábra balról Cs, jobbról Cs*, lenn pedig ugyanott a belső csecsüt ér (art. mammaria interna) fakad, mely lefelé kissé behomoruló lefutású és az első bordaköztöl kezdve a szegycsont külszélétöl 1 jó cm. (fél hüvelvknyire) esik, mint azt az I. ábrán jobb oldalt: 35—35—35 és baloldalt: 35* 35* 35* mutatják. A belső csecsütér aláfelé a felső fölhasi ütérrel (art. epigastrica sup.) olvad össze, képezvén a testnek legnagyobb anastomosisát (összeszájadzását) AE. /- . “—«I 25 $»—*
