Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)

—§ 19 §—

roknak fallapja nem egyszerűen vetődik át a zsigeri lapra, mint azt az ember a priori vélné, hanem számos kettősödéseket képez, melyek hol teljes sövényekként, hol meg csak némi félhold- képű billentyűféle félsövényekként, olykor meg vak tömlőkként (mint a tüdővisszerek közt) zárdogálják el a kutatónak útját.

B.

Részletes leiró- és tájbonctani adatok a szívről.

9. §. Az ép szívnek súlya minálunk, és pedig a férfiúé 16, a nőé pedig 15 lat. (Luschka 20 latnyinak találja a férfi, és tizennyolcnak a női szívet).

A szívnek hossza 13—14 cm., szélessége pedig 9% cm. minálunk. Luschka 15 cmeterre veszi a szív hosszát és 10 cmeterre szélét avagy szélességét (mert befecskendezett szívet mért).

A szívnek fekvési viszonyai.

a) A szívnek fekvése átalában tekintve.

A szív (burkostol együtt) a rekesz inas közepének (centrum tendineum) mellső részén fekszik, sőt még bal oldalt a rekesznek húsos részét is ellepi egy ujjnyi szélesen.

A szív egy hátulról mellfelé lehajló lapon fekszik, rézsut irányban, ezen rézsutság háromféle, mert először rézsut fekszik a szív jobbról balra, másodszor jobbról fölülről balra s kissé lefelé, harmadszor fölülről s hátulról le- és mellfelé.

Hasonlítás útján úgy lehet a velünk szemben álló szívnek fekvését könnyen képzelnünk: ha egy mi felénk lejtő lapra, p. egy rézsut álló rajztáblára (mely a rekesz mellső felét utánozza) egy bal lábra való csizmát állítunk, melynek orra kissé felénk, de mégis inkább kifelé (a csizmát illetőleg balra) tekint, a benne képzelt lábnak tengelye a szív tengelyének felel meg, melynek mellső vége az 5-ik és 6-ik borda közé esik 7.4 cm.-re a közép- hossztol, I. ábra A, hátsó vége pedig a 6-ik és 7-ik hátcsigolya közé. (VI. ábra AF*).

Tüzetesen ekkint lehetne a szív fekvését kijelenteni, (pillantsunk csak az I. ábrára), a szívnek felső határa a második bordaporc aljának tájára esik, és pedig azon képzelt vonalra, mely a-tol b-ig vonható, alsó határa pedig azon képzelt vonalra, melyet a jobb oldali 5-ik bordaporc elejétől D, a baloldali 5-ik bordaközbe: A betühez lehet huzni.

A szívnek jobb határa a középhossztol 4 cm.-nyire esik, a szívnek bal határa a középhossztol fönn az említett második bordaporc alján 3l/2 cm. alul pedig, vagyis a szívcsúcsa 7/i cmeternyi- re esik a középhossztol.

2*