Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Első rész. Általános kórbonctan - Második fejezet. A kórbonctani kategoriák

36

119. Mi megjegyzendő átaljában a kóros térim érői?

1) a túlzó mekkoraság vagyis a túltengés, (erről már szólottám a 66. sz. alatt);

2) tágulat;

3) a sorvadás, (ezt is megemlítem a 70.sz. alatt);

4) a szór vagy szűkület.

120. Mely szervről említetik leggyakrabban a túltengés ?

A szívről, és az egyéb állati vagy tengéleti izmokról.

121. Mit érteni tágulat alatt?

Valamely üres szerv üregének megnagyobbodását.

122. Mi a tágulat latin- s görög neve?

Dilatatio, ektasia vagy ektasis, p. o. arteriektasia — ütértágulat, jphlebektasia =■ viszértágulat.

123. Mely szerveknél említetik gyakran a tágulat?

A szívnél, ereknél, beleknél és a hörgőknél.

124. Fordul-e a sorvadás oly gyakran elő , mint a túltengés ?

Nem.

125. Mit érteni szór vagy szűkület (stenosis, strictura) alatt ? *

Valamely nyílásnak vagy üregnek megkiseb- bülését.

126. Melyek azon szervek, melyeknél a szór gyakran említetik ?

A szív (a szív nyílásai), a bárzsing, a belek, a hugyesö. A görög kifejezési (t. i. a stenosist) a szívre, a latint pedig (« stricturát) a húgycsőre divat mainap alkalmazni.

3) A térimé.