Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)
Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Második fejezet. A mellür- és a benne foglalt zsigereknek bajai - 2. A légzési szervek bajai
74 észre (t. i. olyan hangot, minőt a parázsra hintett só-por szokott adni). A második időszak. 316. Melyek a krupos.és egyszersmind lebenyes (közönséges) tüdölob második időszakának bonctani jelei? 1) a tüdő akkora, mint belégzésnéi; 2) állama törékeny, a májéhoz hasonló, innen a májasodás (liepatisatio) neve; 3) váglapja szemcsés (homokféle szemcséket tüntető) 5 4) színe a baj első hetében szürkés-veres, később sárgás-szürke, sőt sárga is lehet; 5) bennékére nézve hiányzik a lég és a vér, ezért merül is a lobosodott tüdő , ha vízbe tesszük , alá; de be van szűrődve a tüdő, és pedig a vörös májasodásnál zavaros, ragadós, vereses-szürke folyadékkal, a szürke májasodásnál pedig zavaros, ragadós , sárgás- vagy zöldes-szürke (genyhez hasonló) folyadékkal. Az izzadmány a krupos tüdőlobnál a légsejtekben tanyázik. Jegyzet. Élőnél vagyis kórodai szempontból kiindulva mindegy akár vörös, akár szürke a májasodás, megkülönböztetésének ismerete csupán rendőri vagy pedig törvényszéki boncolásoknál lényeges. A tüdölob második időszakának jelei az élőn. 317. Melyek a tüdőlob második időszakának kórodai jelei ? Ugyanazok, melyek az első időszakban; csak
