Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)
Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Második fejezet. A mellür- és a benne foglalt zsigereknek bajai - 2. A légzési szervek bajai
67 t. i. ott lebenykés májasodást, s ez esetben; noha ki is köhögtetik a nagyobb hörgőkben foglalt hártya- szerű, jobban mondva : ágas-bogas, csőszerű izzad- mány, mégis elvész a beteg másodlagos, lebenykés tüdőlobban. 286. Mit értenek a szerzők hörgtágulat vagyis bronchi ek t a s i a alatt ? A hörgőknek majd hengerded, majd pedig tÖmlőded vagyis golyódad kitágulását. 287. Mi által lehet boncolás alkalmával a hörgtágu- latot a giimös barlangoktól megkülönböztetni ? 1) a gümöbarlangok körött szükségkép találni gümőlerakodást, míg a hörgtágulat körött nem találni; 2) a kitágult hörgrészletnek ürege ép hörggel van Összeköttetésben, mit a gümős barlangokról mondani nem lehet. 288. Mily állapotban találtatik a tüdőterimbél a liörg- tágulat környékén ? Összenyomott és elavult (szívós setétszürke és vértelen) állapotban. d) A hajszálhörgök (ironchiola). 289. Mi megjegyzendő bonctanilag a hajszálhörgökről? Hogy ezekben olykor szalmasárga és habzó , nyákos elválasztmány találtatik, mi azon halálos bajnál jő létre, mely hajdan 'pneumonia notha — mainap pedig bronchiolitis vagy pneumonia catar- rhalis név alatt ismeretes. 5*
