Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Első rész. Általános kórbonctan - Második fejezet. A kórbonctani kategoriák

35

114. Mi nevezetes az összefüggésről?

a kóros összefüggés vagyis összenottség, vagy odanöttség (concretio , adcretio);

2) a kóros elválás (törés, repedés, szakadás , átlikadás, átfuródás).

115. Mit jelent az odanöttség?

Elörement lobot, és pedig régen elörement

lobot.

116. Mit jelent azon tünemény, melynél fogva valamely szabadon állani szokott zsiger a szomszédrészekhez mintegy odatapadt?

Heveny lobot (friss lobot), mely a halálozás alkalmával még jelen volt, vagy pláne a hálálnak oka volt.

117. Mi okoz átlikadást a puha részekben?

1) bármiféle idült dag (p. o. ütérdag, (aneu- rysma) rák stb.) okozta nyomás;

2) elfekélyesedés;

3) az üszők, vagy fene (sphacelus} gangraena) 5

4) bármiféle küleröszak.

118. Hogy nevezik átaljában a kórbonctanban az akár sebzés, akár kifekélyesedés által előhozatott átlikadást?

Folytonossági hiánynak, vagy folytonossági bomlásnak (Trennung des Zusammenhanges, — solutio continui); -— így neveztetik még minden egyéb módon keletkezett küleröszaki sérelem is, p· 0. repedés , szakadás, törés stb.

2) Az összefüggés.

3*