Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Első rész. Általános kórbonctan - Első fejezet. Az eddig ismert kóroknak rövid bemutatása - Bevezetés - A kórok fölosztása, metastasis, metaschematismus - B. Az általános bajak avagy korcsvegyek

31

a) elaszottság {tabes) ;

b) majdnem krétafehér bőrszín, — a kül- hám gyakran lekorpásodik —;

c) a kulcscsont fölötti és alatti tájak be- süppedtsége;

d) a mellkasnak szűk és hosszu mivolta, — néha hordóküleme; —

2) a tüdőkben, hörgmirigyekben és igen gyakran a belek nyákhártyáján és a fodormirigyekben gümölerakodásra akadni.

10) A rákos vegy.

100. Mikép ismerni boncolás útján a rákos vegyre ?

1) a test elaszott, mint a gümőnél, a bőr színe nemcsak halvány, hanem szennyesbe is játszó , mintegy földszínü;

2) rákos lerakodást találni vagy a test fölüle- tén , vagy a zsigerekben, r itkán a csontokban is.

101. Mily kóros anyagok találtatnak a test nagyobb üregeiben ?

1) vér;

2) savó;

3) gázfajok (légfajok).

102. Hogy nevezik a mellüregben mutatkozó vérgyülemet ?

Vérmellnek (haemothorax vagy haematothorax). Jegyzet. A hasüregben önkényt alig támad vérgyülem, és e kóralak müszóvali elnevezéssel nem bír, — a fejüregben mutatkozó vérkiömlés neve — mint tudjuk —· apoplexia sangvinea cum rhexi, mely