Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Első rész. Általános kórbonctan - Első fejezet. Az eddig ismert kóroknak rövid bemutatása - Bevezetés - A kórok fölosztása, metastasis, metaschematismus - B. Az általános bajak avagy korcsvegyek

26

B) Átalános bajak vagyis korcsvegyek.

86. Lehet-e azon anyagi változásokat, melyeket a korcsvegyek előhoznak , boncolás útján föltalálni ?

Lehet, ha nerais épen valamennyi korcs- vegynél.

87. Melyek azon korcsvegyek, melyeket bonctani úton föl lehet ismerni ?

A következők:

1) az üteres vagy Iobos vegy (hyperinosis vagy crasis pldogistica) ;

2) a visszeres vegy liyppinosis vagy crasis venosa~); ennek egyik faja a hagymázos vegy (erasis typliosa), másik a pozsga vagy vértelj (plethora) ;

3) a sáp kóros vegy vagyis a fehérvérűség (leuchaemia);

4) avízkóros vegy vagy vízvérüség (Jiy- draemia') ;

5) az epevérüség (cliolaemia) vagyis sárgaság (icterus);

6) a genyvérüség (pyaemia), régiesen : sepsis ~ rothadás 5

7) a süly (scorfog);

8) a vértelenség (anaemia) vagyis jobban mondva: kevésvérüség Colygaemia) ;

9) a giimös vegy (tuberculosis vagy crasis tu- berculotica);

10) a rákos vegy (carcinosis vagy crasis car· cinomatica). A többi csekély számú korcsvegyet kórbonctanilag bebizonyítani nem lehet, minők a bujakóros, a higany- s egyéb mérgezésből támadt;