Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Első rész. Általános kórbonctan - Első fejezet. Az eddig ismert kóroknak rövid bemutatása - Bevezetés - A kórok fölosztása, metastasis, metaschematismus - A. A helybeli fajok felosztása

22

72. Hogy lehet a vérárt fészkére nézve fölosztani?

1) te rím belesre (parenchymatös), mely alkalommal a kiáradt vér valamely zsiger terimbelé- be szűrődik s ezen fajta régtől guttának (gutta san- gvinis) neveztetik; vagy apoplexia cum rhexi-nek;

2) fölületesre, t. i. hártyaterületeken előfordulóra; — ha az idevonatkozó hártya savóhártya: akkor a megrepedt érből kiáradó vér az illető savó- hártyaüregbe ömlik, — ha pedig nyákhártya az illető hártyaterület, akkor: a vér a legközelebbi testnyíláson (atrium) kiszivárog a szervületből, s ez a kórodailag úgynevezett vérfolyás (haemorrhagia — Blutgang, Blutsturz).

73. Miben különbözik a mainap u. n. vérár (haemorrhagia) a régiek haemorrhagiájától f

Abban, hogy a régiek haemorrhagiája alatt csupán a nyákhártya fölületen vagy pedig a külbö- rön (fölpattant visszerekből) támadt vérkiáradás értetett , holott mainap a kívülről nem látható, csupán a hullában föltalálható savóhártya vagy zsigerbeli (terimbeles) vérkiáradás is haemorrhagiának neveztetik.

74. Mi a terimbeles vérárnak köv etközménye?

Ha nemes az illető szerv: akkor halál, — ha

nem nemes, vagy bár nemes, de kisdedfoku a vérömleny : akkor gyógyulás következik be, és a kiáradt vér azon módosulásoknak van alávetve, melyek lennt az agyban előforduló, érrepedéssel járó gutánál fognak megemlittetni.

75. Miért használtatik ezen hosszú kifejezés: „é r r e- pedéseeljáróguta“?