Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)
Toldalék. A kórbonctani jegyzőkönyv vezetésére szolgáló utasítások - Első szakasz. A kórbonctani műtan (Techik) - Harmadik fejezet. A hulla belvizsgálata
296 Bak, a haszsigerekncl zsigeri hashártyának mondatik, a herénél: a here saját hüvelyes hártyazsigeri apjának neveztetik·, c) képzeljük, hogy a fentemlitett zsák közel az ököl fölött valamely zsineggel erősen körül köttetnék , s ez után a kötés fölötti zsákrész kifordittat- nék, a a zacskónak lefelé irányzott nyílása az ököl aljáig huzatnék, és végtére összevarratnék, ekkor ezen második zacskó ábrázolná a tüdőknél a borda- mellhártyát (újabban mondva a mellhártya fallapját) , a szívnél a szivburok fallapját (a közéletben úgynevezett szivzacskót, szívhólyagot); a hashár tyánál a hashártya fellapját, mely t. i. a hasfalakat béleli; a herénél a here tulajdon hüvelyes hártyájának fallapját. — Megismerkedvén im most a tüdő- és a borca- mellhártyával, vagyis a mellhártya zsiger- és fallapjával : térjünk vissza a tüdő kivételéhez. Ha a tüdő csupán csúcsán van a bordákhoz nőve, akkor egy hatályos húzással vagy rántással föl lehet a tüdőt szabadítani; ha a tüdő több helyt, főleg hátulról van odanöve, akkor ujjaink s körmeinkkel fejtjük le a tüdőt, mint valamely a méhhez nőtt méhlepényt, de ha egész területében, és pedig kérgesen volna a tüdő odanöve, akkor a következő fortélyt merem ajánlani: vezessük jobb mutatóujjunkat az ötödik vagy hatodik bordaközbe, és taszítsuk ezt fúrólag az ott tanyázó bordaközi izom mögé, feszítsük el az ujjunk alatt levő borda-ruellhár- tyát a szomszéd felső és alsó- bordától. mi megtörténvén , két ujjat vezetünk ezen résbe, melyekkel
