Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Második rész. Különös kórbonctan - Második könyv. A törvényszéki orvostani (medicina forensis) kérdések megfejtésére szolgáló kórbonctani adatok - A. A fölserdültek erőszakos halála - Első cikk: az erőmüvi halál - Első fejezet: az erőművi sértések által okozott halál

210

velyk elválása nagyobbítja. A hasüregben sok kiömlött vér.

23) Az 1864-iki januárius 9-én Pesten a váci úton (a Muráti-féle háznak nyugoti oldalán) történt légszeszdurranás alkalmával a mintegy öt négy- szegöl területű utcai fal 15 ölnyire s még messzebb ellőhetett, — minek következtében hét ember megsérült , három pedig halva maradt. A halál okát a kővetkező mozzanatok szülték: egy 16 éves leánynak, kin csekély hajperzselésen kívül sértés vagy véraláfutás észrevehető nem volt, fejét minden irányban természetellenileg (rendellenesen) lehetett forgatni , jeléül, hogy a fölső nyakcsigolyák voltak összerombolva, — boncolás nem hajtatott végre; — egy 13 éves fiúnak fejeteteje és nyakszirtje volt elhordva a bennt foglalt agyrészlettel együtt; — egy körülbelül 30 éves férfiúnak koponyája egészen hiányzott, s csupán csak a homloknak s az arcnak boré az álkapocs némely maradványaival függött, mint valamely lárva (álarc) a nyakon.

24) Bikaöklelés követköztébcn egy négy hüvelyk hosszaságu, harántirányu, fölötte tátongó seb ejtetett a nyak fölső részén , minek folytán a szakcsont a gőgtől elszakasztatott. A megsérült ötven éves csordás gyalog jött be a kórházba, beszélni egyátaljában nem bírt, de miután sebe összevarra- tott, susogó beszédét lehetett érteni; a nagy hőségben elevesedvén a seb, ötödnapra genyvérüségben halt el az illető.