Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Első rész. Általános kórbonctan - Első fejezet. Az eddig ismert kóroknak rövid bemutatása - Bevezetés - A kórok fölosztása, metastasis, metaschematismus

2

gi változásokat fölfedezni, az eröbelieknél (fájdalmaknál , görcsöknél) mindeddig nem képes.

4. Mi úton jár el a kórbonctan a/, anyag·! kórok által okozott változások megvizsgálásánál ?

Háromféle úton:

1) szabad szemmel vizsgál, mit anatomicus — bonctani, vagy physicalis ~ természettani, vagy :na- kroskopicus — szabadszemi vizsgálati módnak neveznek.

2) kémszerekkel, mit chemicus — vegyi eljárásnak hínak.

3) a górcsövei (mikroskopiummal)} ez az u. n. mikroskopicus ~ górcső vi eljárás, melyet tehát a makro skopicustól (szabadszemitől) jól meg kell különböztetni.

5. Miért fogy napról-napra a tankönyvekben az u. n. dynamicus bajak száma ?

Mert a szorgalmas fürkészet, különösen a vegyészet és górcsövészet napról-napra előrehalad, és ott is talál anyagi elváltozást, hol a szabadszemmeli vizsgálat ezelőtt mit sem vehetett észre.

6. Hogy osztatnak föl az anyagi bajak ?

1) időre —

2) térre nézve.

7. Hogy osztatnak föl a bajak i cl ö r e nézve ?

1) hevenyekre és idültekre,

2) elsődlegesekre és másodlagosakra.

8. Mi a heveny, s mi az i d ül t baj ?

Heveny bajnak (morbus acutus) oly betegséget

nevezünk, mely hat hétnél tovább nem tart, — idült-