Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae (Budapest)

Második czikkely. A titulusokról

AZ TITULUSOKRÓL. s hogy az titulusról kezdjem el, értettem az régi emberektől, ugyanaz kik közelebb érték az Székely Mojzes veszedelmit Brassónál, hogy midőn Báthory Zsigmond fejedelem resignálta volna Rudolphus császárnak Erdélyt, akkor is a titulus úgy meg­szaporodott volt, hogy midőn Székely Mojzes hadaival együtt elve­szett volna az Barczán, csak egy szántóföldön tizennégy gróf és nagyságos úr teste feküdt; succedálván penig Bocskay István és Rákóczi Zsigmond s a többi fejedelmek, az tartotta magát boldognak, az ki az nagyságos nevet letehette, azmint hogy most is sok méltóságos familiáknak régi diplomája az ládában vagyon. Gyermekkoromban penig úgy megfogyott vala az nagyságos név Erdély­ben, hogy gróf több nem vala Keresztszegi Csáky Lászlónál, nagyságos urak penig voltának ezek: Haller Pál és János testvér atyafiak, Haller György, Bánfi György (ennek az apjának, Bánfi Dienesnek, Leopoldus császár adta volt a báróságot), Gyulaffi László, Kornis Gáspár, Kemény János, László és Simon testvér atya­fiak, Veselényi Pál, Serédi Benedek és Orlai Miklós, de ez magyarországi úr volt. Legelsőbben azért Leopoldus császár érdemre adá az római sz. birodalombéli grófi titulust Széki Teleki Mihálynak; az ország generálisának, több sok kegyelmességivel egyetemben, azért hogy az kereszténység győze­delmes lévén az pogányságon, Erdélyt vér nélkül az magyar korona alá visszaszerzé. Azután gróffá lön Pekri Lőrincz, azután Rátothi Gyulaffi László; bárókká lőnek Al-Torjai Apor István és Zabolai Mikes Mihály; Apor István penig soha nem sollicitálta, hanem sok érdemiért mind az egyházi mind az vitézi személyek recommendálták Leopoldus császárnak. Magam felől is igaz lélekkel írom, sohasem kértem, hanem az Jézus társaságából amaz nagy ember, az ki az Apor háznak nagy oltalma vala, Hevenyesi Gábor szerzetté. Azután két esztendővel grófokká lőnek Losonczi Bánfi György az gubernátor, és az Bethlen ház; ugyan akkor Bethlen Miklós az erdélyi fő cancellarius szerzetté meg híre nélkül Al-Torjai Apor Istvánnak az grófságot; ismét grófokká lőnek Körös-Pataki Kálnoki Sámuel és Zabolai Mikes Mihály, Petki Dávid; Száva Mihály ugyanaz tájban lön báróvá; nem sokkal az Rákóczi Ferencz motusa előtt resuscitálták az Jósika familia régi baronatus- ságát. És ezek voltak az grófok és bárók az Rákóczi Ferencz fejedelem motusáig; azon motus után mennyi báró, mennyi gróf lett, hosszú volna leírni, mert teli vélek az ország; azt az egyet írom csak, hogy az mennyin vagyunk grófok és bárók, hogy ha úgy viselnék az grófságot és báróságot, mint az régi magyarok viselték, egész Erdély elég nem volna, hogy titulu­sunknak] MÁSODIK CZIKKELY.

Next

/
Oldalképek
Tartalom